„Budapest számára beláthatatlan következményekkel jár a »helyi önazonosság védelméről« szóló törvényjavaslat, melyet a kormány nemrég nyújtott be a Parlamentnek” – írta Vitézy Dávid pénteki posztjában. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint a törvényt „Budapest esetében a kerületi önkormányzatokra kellene alkalmazni, azaz innentől Budapest minden korábbinál erőteljesebben 23 db különálló városból állna majd”.
Vitézy előterjesztést nyújtott be a Közgyűlés májusi ülésére, amelyben a főváros kérné a parlamenttől, hogy a törvényt ebben a formában ne fogadják el. Az előterjesztésben emellett kiáll Budapest egységessége és a kerületek közötti szabad mozgás mellett. Az előterjesztésben kéri, hogy „minden olyan jogszabály, amely a letelepedés, lakcím létesítés, ingatlanszerzés feltételeit érinti, biztosítsa a budapestiek és a fővárosba költözni kívánók jogbiztonságát, letelepedési szabadságát”.
A fővárosi képviselő azt írja, az önazonossági törvény elfogadásával bármely kerület úgy dönthet, hogy korlátozza a lakosságszámát, ami „teljesen lebéníthatja” a városfejlesztést, csökkentheti a főváros lakosságát, „pedig a legnagyobb gazdasági növekedést hozó munkahelyek mindig Budapesten jönnek létre”. Szerinte a törvény „erősítheti a hosszabb távon fenntarthatatlan agglomerációs szétterülést, miközben Budapest rozsdaövezeteiben 71 ezer lakást lehetne megépíteni”.
A helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot múlt hét szerdán nyújtotta be Semjén Zsolt. A jogszabály eszközöket ad az önkormányzatoknak, hogy korlátozhassák, ki költözhet be a településükre. A Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által kidolgozott törvényt kétharmaddal kell majd elfogadni.
Az önkormányzat csak akkor alkalmazhatja a jogvédelmi eszközöket, ha rendeletben megállapította a kívánt lakosságszámot, és a lakosságszám elérte vagy meghaladta ezt a számot. A lakosságszámot külön településrészeken is meghatározhatja az önkormányzat. A kívánt lakosságszám nem lehet kevesebb, mint a településre vonatkozó, KSH által közzétett 2025-ös lakosságszám.
Bár a törvény kimondja, hogy alkalmazása során kerülni kell az emberi méltóság megsértését és az indokolatlan megkülönböztetést, „az egyes betelepülő csoportok előnyben részesítése vagy egyes csoportokra eltérő feltételek megállapítása” önmagában még nem jelenti ennek az előírásnak a megsértését. A részletek alapján sokakra nem vonatkozik a tilalom, például a helyi lakosok hozzátartozóira vagy az egyházi alkalmazottakra sem.
A törvényről márciusban konzultált Navracsics és Karácsony Gergely főpolgármester, aki az Index beszámolója szerint arról beszélt, hogy a kormány az utóbbi években folyamatosan csökkentette az önkormányzatok mozgásterét. Bár szerinte a mostani javaslat látszólag bővítené a helyi döntéshozók jogköreit, valójában sokkal fontosabb területeken nincsenek megfelelő eszközeik. „A kormány egy pajzs helyett egy parittyát ad nekünk” – mondta a beszéd egy pontján.
„Egy önkormányzat ma nem tudja megakadályozni, hogy egy környezetszennyező üzem létesüljön a területén, de azt elérheti, hogy bizonyos magánszemélyek ne költözhessenek oda. Ez egy teljesen torz helyzet” – mondta Karácsony, hozzátéve, hogy valós probléma a túlzott betelepedés kérdése is.
„Vannak az országon belüli földrajzi mobilitásban olyan települések, amelyek legszívesebben kitennék a megtelt táblát, és én amellett érvelek, hogy ezt tehessék is meg. Vagyis semmiképpen nem gondolom azt, hogy bármilyen eszköz, amit az önkormányzatok kapnak egy jogszabály által, az egy olyan eszköz, amiről le kéne mondaniuk. Tehát én amellett érvelnék, hogy legyen lehetőség erre Budapesten is” – jelentette ki a főpolgármester.