„Kérem, hogy a készülő cikkükben mindenképpen írják meg, hogy a Mi Hazánknak és a HVIM-nek ebben a kérdésben más álláspontja van” - írta nekem az imént Toroczkai László.

Na de hogyan jutottunk el idáig?

A Mi Hazánkkal gyakran együtt mozgó, de tőle elvileg független Hatvannégy Vármegye Mozgalom június 1-re Trianon Felvonulást rendez. Mivel az esemény leírásában elég meredek dolgok vannak, írtam a rendőrségnek és a HVIM-nek is, hogy ugye ez egy rendőrség által tudomásul vett és megfelelően biztosított rendezvény lesz. Pláne, hogy mostanában oly' macerás utcai felvonulásokat, tüntetéseket rendezni.

A rendőrség egyelőre nem reagált, de a HVIM egyik vezetője, Kónyi-Kiss Botond biztosított róla, hogy „ahogyan 2001 óta minden évben, úgy idén is a rendőrségen jogszerűen bejelentett rendezvényként tartjuk meg a Trianon Felvonulást.”

Az esemény leírása szerint azért vonulnak vasárnap a Vértanúk terétől a Külügyminisztériumig, hogy felhívják a figyelmet a páratlan történelmi lehetőségre: Ukrajna feldarabolására.

Most „a háborús felek elkezdenek egyeztetni Ukrajna felosztásáról a béketárgyalások során. Történelmi jelentőségű a most formálódó külpolitikai helyzet. Ukrajna feldarabolása olyan esemény, amely esélyt adhat a Trianonban szerzett sebek gyógyulására, ha a magyar kormány képes ezt belátni, és mer tenni érte” - írja a HVIM.

Megkérdeztem őket és a rendezvényen felszólaló Mi Hazánk-képviselőt, Novák Elődöt, hogy mégis, vajon milyen konkrét lépéseket várnának a kormánytól most?

A HVIM szerint „történelmi jelentőségű a most formálódó geopolitikai helyzet, hiszen a béketárgyalások megkezdése, vagyis Ukrajna új határainak megrajzolása megteremti a lehetőségét annak, hogy az 1. világháború után igazságtalanul meghúzott trianoni határvonal felülvizsgálata békés, tárgyalásos úton megtörténjen. Ennek képviseletét és a tárgyalóasztalhoz vitelét várjuk el a magyar kormánytól, a Külügyminisztériumtól és a magyar diplomáciától.”

Már épp kezdtem volna átgondolni itt a hírügyelet közepén, hogy a nagyhatalmak által kikényszerített határmódosítás milyen felhangokat kaphat a Trianon-napon, és hogy milyen remek történelmi példák vannak az országok feldarabolása után hirtelen beálló, tartós békére és fejlődésre... De aztán befutott a Mi Hazánk elhatárolódása, amelyet nem is megszólított Novák Előd, hanem a pártelnöke küldött.

Toroczkai leszögezte: „a Mi Hazánk nem akar határmódosítást, más tehát a programunk, mint a HVIM-nek.”

A Mi Hazánk „az 1991-es ukrajnai népszavazás eredményét akarja érvényesíteni, ami autonómiát biztosítana Kárpátaljának. Ezzel kapcsolatban néhány nappal ezelőtt nyílt levéllel fordultunk Orbán Viktorhoz és Magyar Péterhez is, hogy ezt képviseljék nemzetközi fórumokon is. Egyelőre várjuk a válaszukat.”

Aztán jött a cikk elején idézett mondat.

A Mi Hazánk rendszesen kritizálja a kormányt, hiszen elvileg ellenzéki párt, de együtt is működik vele. Márciusban egyenesen azt írtuk, hogy Orbán berobbantotta a Mi Hazánk programját, és európai szinten is együttműködés jöhet. Orbán és Toroczkai emlékezetes összemosolygása után Magyar Péter azt írta, hogy a Mi Hazánk egyre több szavazójának is világossá válik, hogy Toroczkaiék Orbán hatalomban tartásáért dolgoznak.