• Az Európai Bizottság pár napja azt kérte a kormánytól, vonják vissza a nagytakarítási törvényt, ehhez képest a Fidesz még szigorítana is rajta azzal, hogy visszamenőleg is elvenné az idei 1 százalékos felajánlásokat a listázott szervezetektől.
• Egyre több tagállam tiltakozik a Pride betiltását lehetővé tévő módosítás és a kritikus civilek, illetve a független sajtó ellehetetlenítését célzó törvény miatt.
• Az Európai Bizottságnak van mozgástere, a legegyszerűbb erős jelzés az lenne, ha a törvény elfogadása után kérné az Európai Bíróságtól, hogy függessze fel annak végrehajtását – mondta a 444-nek Hegedüs Dániel.
• A German Marshall Fund regionális igazgatója arra számít, hogy ha ez a döntés megszületik, a kormány nem fogja betartani. A kérdés, hogy a többi érintett mit tesz.
• A tagállamok vezetői sincsenek könnyű helyzetben, mikor az a fő érdekük, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók fennmaradjanak. Július után azonban nyílik egy pár hónapos időablak.

Meddig fajulhat a nagytakarítási törvény miatti vita a kormány és az EU között?

Nem cinikus akarok lenni, de az idei egy százalék elvétele nagyjából annyit jelent, hogy egy golyóval többet kap az áldozat. A meglévő pályázatok megszüntetése, a 25-szörös büntetés, a tényleges jogorvoslat hiánya egyesével is halálos lehet. A végeredmény szempontjából majdnem mindegy, hány ilyet pakolnak még a törvénybe, ami, ha ebben a formában lép hatályba, gyakorlatilag ellehetetleníti a meghatározó, közéletileg aktív civil szervezetek forrásainak a nagy részét.

Az uniós fellépéssel kapcsolatban több forgatókönyv is elképzelhető. A jogállamiságért felelős uniós biztos, Michael McGrath azt mondta, készek a teljes uniós eszköztár bevetésére Magyarországgal szemben, de kérdés, hogy ez mit jelent, és miben lesznek partnerek a tagállamok. Ebben látszik némi elmozdulás: a jogállamiság helyzetéről tartott, 7. cikk szerinti meghallgatáson már 20 EU-s tagállam követelte a Pride-törvény visszavonását, ellenkező esetben keményebb bizottsági fellépést várnak el Magyarországgal szemben. Értelemszerűen az átláthatósági törvényt is aggasztónak tartják.

Lengyelország csak a soros elnöki poszt betöltése miatt nem írta alá a dokumentumot, de július elsejével vélhetően ők is csatlakoznak. Ahhoz viszont, hogy a 7. cikk szerinti eljárás első szakaszát le lehessen zárni – vagyis az Európai Tanács végre kimondja, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének veszélye, és ajánlásokat fogalmazzanak meg – 22 tagállamra lenne szükség.

Az uniós kifizetések felfüggesztésénél a tagállamok nélkül is van mozgástere a Bizottságnak, de azt gondolom – szemben a 26 EP képviselő által május 21-én aláírt nyilatkozattal –, hogy a gyülekezési jog megsértése és a civil szervezetekkel szembeni kormányzati fellépés nem fog önmagában ahhoz vezetni, hogy az összes uniós forrást befagyasszák. Alapvető fontosságú lenne, számos magyar és nemzetközi szereplő folyamatosan lobbizik is érte, hogy a törvény elfogadása után az Európai Bizottság azonnal kérjen átmeneti intézkedést az Európai Bíróságtól, aminek értelmében Magyarországnak fel kell függesztenie a törvény végrehajtását, amíg a bíróság nem dönt arról, hogy az milyen mértékben ütközik az uniós jogba. Szerintem teljes egészében.

De a kormány megteheti, hogy nem tartja be ezt a döntést, és maximum kap valamilyen büntetést, ahogy menekültügyben is történt.