Hende Csaba volt honvédelmi minisztert és fideszes parlamenti képviselőt május 8-án jelölte alkotmánybírónak a Fidesz úgy, hogy nem sokkal előtte, április 22-én kapta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől a „közszolgálati egyetemi tanári” címet.

A kettő között könnyű lenne összefüggést látni, hiszen az alkotmánybírói kinevezés egyik feltételéről beszélünk, de nem ez segítette Hendét ahhoz, hogy alkotmánybíró legyen.

Hende ugyanis valójában nem a hagyományos értelemben vett egyetemi tanár, hanem „címzetes”, csak azt az NKE-n máshogy hívják.

Ezért nem is kellett kineveznie Sulyok Tamásnak Hendét, és ezt nem is tette meg, mint ahogy az Varga-Damm Andrea volt miniszteri főtanácsadó és jobbikos országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylésére adott válaszukból ki is derült.

A hagyományos és a címzetes egyetemi tanári poszt között jelentősek a különbségek. Ahhoz, hogy valaki egyetemi tanár legyen, az elnöki kinevezésen kívül 17 feltételt kell teljesítenie, a másikhoz elég hetet, és államfői kinevezés sem kell.

Hende azért nem címzetes, hanem közszolgálati egyetemi tanár lett, mert az NKE-n ezt így hívják, de technikailag ugyanaz a kettő. A szenátus olyan óraadó oktatónak ítélheti oda a címet, aki országosan elismert szaktekintély, a cím nevét pedig a felsőoktatási törvény értelmében maga határozhatja meg. Az NKE-t két hete kérdeztük arról, milyen indokok alapján ítélték oda a címet Hendének, milyen órákat tartott, illetve tart jelenleg az egyetemen, de a válaszuk egyelőre nem futott be.

Hendét - és a vele egy időben jelölt Polt Pétert - május 13-án hallgatta meg az Igazságügyi Bizottság, ahol Hende képesítése szintén téma volt.

Ahogy már említettük, az Alkotmánybíróságról szóló törvény úgy fogalmaz, az lehet alkotmánybíró, aki „kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

A címzetes egyetemi tanári rang nem szerepel a felsorolásban, holott azt a felsőoktatási törvény is külön kezeli. Hende tehát ez alapján nem válhatott volna alkotmánybíróvá, de szerencséjére nem is ezt nézték, hanem hogy megvan-e a 20 éves szakmai gyakorlata.

Megvolt, ezt Vejkey Imre KDNP-s politikus, bizottsági elnök maga vizsgálta és állapította meg. Az ülés részletes jegyzőkönyvét még nem hozták nyilvánosságra, de tudósításunk szerint azzal érvelt, a törvényalkotási bizottsági munka jogi szakmai munka, beszámítható a gyakorlati időbe.

Hende az említett bizottságban 7,5 évig volt alelnök.

Előtte az életrajza szerint 1984-1991., és 1994-1998. között Szombathelyen dolgozott ügyvédként. Ezek alapján még valamit hozzá kellett számolni ahhoz, hogy Hende 20 éves szakmai gyakorlata meglegyen.

Május 20-án mindenesetre a Parlament megválasztotta Hendét Alkotmánybírónak.