Szerdán kiderült, hogy májusban ismét emelkedett az infláció, és a fogyasztói árak 4,4 százalékos éves, 0,2 százalékos havi emelkedését bőven meghaladóan, 5,9 és 0,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A Nagy Márton-féle csodafegyvernek szánt árrésstop tehát a bevezetése utáni harmadik hónapban besülni látszik.

Erre utal az Országos Kereskedelmi Szövetség is, amely éles hangú közleményben reagált az inflációs adatra. A közlemény lényege: „az áremelkedést nem mi csináljuk, az árrésstop pedig nem kedvez a fogyasztóknak”.

A kereskedők szervezete szerint az adatok egyértelműek: „az árak az árrésstopos termékkörben április vége óta nem növekedtek, sőt sok esetben csökkentek is”. Ebből egyenesen következne, hogy a nem árrésstopos termékeké viszont jócskán emelkedett, vagyis a boltok áthárították az áraikat. Csakhogy az OKSZ szerint erről sincs szó: „a kiskereskedelem nem terhelte rá az árrésstopból származó veszteségeit más termékekre, nincs keresztárazás” – olvasható a közleményben.

Hogy mi következik ebből? „Áremelkedés akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer termékkörökben fixek” – írja a szervezet, amely szerint „az áremelkedést nem a kiskereskedelem gerjeszti”, sőt, azt a kereskedelmi láncok árversenye normális körülmények között éppen hogy tompítaná.

„Ezt az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba”

– írja az OKSZ, amely szerint az árrésstop május végi kivezetésének elhalasztása annak esélyét növeli, hogy „a beszállítók ismét megpróbálják érvényesíteni eddig elhalasztott áremelési szándékaikat”. Vagyis hiába az árrésstop, hiszen ha a beszállítói árak nőnek, akkor a kiskereskedelmiek is tovább fognak emelkedni.