Elítélték a túlárazott pécsi buszbeszerzés két vádlottját, de a bíró „vádlottként nem szereplő személyek” felelősségéről és „jogtalan hasznáról” is beszélt

belföld

Mindkét vádlottat bűnösnek mondta ki kedden a túlárazott pécsi buszbeszerzés miatt első fokon újra lefolytatott büntetőperben a Szekszárdi Törvényszék (az ügyben egyszer már született elsőfokú ítélet, még a Kaposvári Törvényszéken, de azt a Pécsi Ítélőtábla megsemmisítette). A per II. rendű vádlottját, Csengő Andrást és a IV. rendű vádlott S. P. holland üzletembert, a Bus&Coach nevű holland cég tulajdonosát egyaránt 5-5 év letöltendő börtönre ítélték – Csengő büntetésébe beszámít az előzetesben töltött idő –, továbbá fejenként 49 498 566 forint vagyonelkobzásra büntették őket. A börtönből legkorábban a büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak.

Csengő büntetésének része emellett 5 év közügyektől eltiltás, míg S. P.-t 5 évre kiutasították az országból. A két vádlottnak ezeken túl ki kell fizetnie mintegy 600 millió forintot a Tüke Busznak, amely ekkora kárt szenvedett azért, mert a lehetségesnél drágábban vásárol buszokat (a cég 606 091 050 forintra tartott igényt).

Színlelt gazdasági tevékenységgel okoztak 600 milliós kárt

Bertaldó András bíró az ítélet indoklásában kiemelte: a II. és III. rendű vádlott, tehát Csengő András és Patzek Endre úgy kapott 900 000, illetve 550 000 eurót a IV. rendű vádlottól, hogy azért érdemi tevékenységet nem végzett, de ennek hamis látszatát keltették. A vádlottak tehát összességében jogtalan haszonszerzés érdekében színlelt gazdasági tevékenységet végeztek, amivel kárt okoztak a Tüke Busz Zrt.-nek – mondta a bíró.

A jogtalan haszonszerzéssel kapcsolatban volt egy nagyon fontos félmondata Bertaldó Andrásnak, amely szerint a két vádlott

„célja az volt, hogy színlelt gazdasági tevékenységükkel a Tüke Busz Zrt. sértettnek vagyoni hátrányt okozzanak, saját maguknak és a Szekszárdi Törvényszéken folyamatban lévő büntetőeljárásban vádlottként nem szereplő személynek vagy személyeknek jogtalan haszont szerezzenek”.

Az ügyben vádlottként nem szereplő személyek felelősségéről és szerepéről később is beszélt a bíró, erre hamarosan visszatérek.

Bertaldó András ismerteti az ítéletet, a kép előterében Csengő András I. rendű vádlott
Fotó: Haász János

A bíró szerint ezt a tényt erősíti, hogy a IV. rendű vádlott a hollandiai gyanúsítotti vallomásában elmondta: a II. rendű vádlott és egy, a vádemeléssel nem érintett személy keresték meg azzal, hogy rajta keresztül szerezze be a pécsi önkormányzati cég a buszokat. A vallomásában azt is elismerte, hogy aktív tevékenységet nem végzett, mindig tájékoztatták, hogy mit kell csinálnia.

A vádlott az ügyvédjével egyeztetve fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. „Én teljes mértékben ártatlan vagyok”, mondta, az eljárást hivatali visszaélésnek nevezte, és el akarta hagyni a termet, de a bíró ezt nem engedélyezte. A vagyontárgyai zár alá vétele ellen szintén fellebbezett. A IV. rendű vádlott nem volt jelen a tárgyaláson, ő írásban jelezheti a fellebbezését.

Az ügyész indítványozta a II. rendű vádlott azonnali letartóztatását, de a bíró ezt elutasította, viszont elrendelte, hogy Tolna és Baranya megyét Csengő engedély nélkül nem hagyhatja el, és arra kötelezte, hogy minden héten rendőrségen jelentkezzen.

A nem vádlottak felelőssége

A bíró azonban a vádlottak bűnösségének megállapítása mellett a komplex ügynek három olyan pontját azonosította, ahol ha nem a vádlottak, hanem más személyek szabályosan, a törvényeket betartva és azok szellemében járnak el, akkor megakadályozhatták volna, hogy a majdani bűncselekmény bekövetkezzen. (Ezeket később részletesen ismertetem.)

Az ítélethirdetés indoklása során emellett tett néhány nagyon súlyos kijelentést az üggyel kapcsolatban, amik bőven túlmutattak a vádlottak személyén, így a konkrét peren túlmutató, és részben a vádhatóság munkáját bírálták.

Mint mondta, „a bíróságot köti a törvény, a vádon túl nem terjeszthet ki felelősség megállapítását. Vagyis csak azoknak a személyeknek a büntetőjogi felelősségét bírálhatja el, akik ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekményekért, amik miatt vádat emeltek”. Csakhogy, tette hozzá, voltak az ügyben olyan, „vádemeléssel nem érintett személyek” akik a „bűncselekmény elkövetésében közreműködtek, ahhoz tevékenységükkel vagy mulasztásukkal hozzájárultak, asszisztáltak, részben akár bűncselekmény gyanúját felvető módon is”.

Emellett azt is kiemelte: a IV. rendű vádlotthoz befolyt, majd a II. és III. rendű vádlotthoz juttatott pénz „sorsának tisztázása esetén további bűncselekmény, bűncselekmények gyanúja merülhetett volna, illetve merülhet fel”.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek