Akitivizálódott az MTA vezetése, közleményben jelzik, hogy szívesen átvennék a négy kutatóintézetet, amiket az ELTE-re kényszerítene a kormány

TUDOMÁNY
Freund Tamás MTA-elnök
Fotó: Németh Dániel/444

Közlemény kiadásával szállt be az egykori akadémiai kutatóintézetek jövője körüli lobbizásba a Magyar Tudományos Akadémia vezetése. Freund Tamás elnök, Kollár László Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes közös levélben jelzik, hogy

„Amennyiben a kormány (…) mindenképpen le akarja választani a HUN-REN-ről a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat, akkor az Akadémia – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – kész a négy kutatóközpont átvételére."

Tegnap, kedden írtuk meg, hogy az Akadémiától korábban elvett és HUN-REN-re átkeresztelt kutatóintézeti hálózatról a kormány leválasztaná a négy „legrenitensebb”, bölcsész- és társadalomtudományi kutatóintézetet, ahol a politikai átalakításokkal szemben a legnagyobb az ellenállás. Ezeket az intézeteket egészen közeli, augusztus elsejei határidővel a már amúgy is kivéreztetett ELTE-re vinnék át. Az átszervezést úgy próbálták beállítani, mintha az ELTE kérte volna, de ez színjáték: több forrásból megerősített információink szerint a valódi döntés kormányszinten született meg.

Az MTA-vezetés friss közleményében különösen figyelemreméltó az a félmondat, miszerint az Akadémia „ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját” kész átvenni a négy intézetet. Ez azért érdekes, mert Freundék egy ideje már lobbiznak egyes intézete visszaszerzése miatt és Freund Tamás a 444 információja szerint ezen a hétfőn személyesen kereste meg az ügyben Gulyás Balázs HUN-REN-főnököt azzal, hogy az Akadémia eredeti missziójának megfelelő két intézményt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot és a Nyelvtudományi Kutatóközpontot akkor már inkább a Magyar Tudományos Akadémia venné vissza.

Gulyás azonban az Akadémia elnökének azt állította, hogy a kutatóintézeti főigazgatók ezt nem akarják. Csakhogy ez információink szerint nem volt igaz, a kutatóintézetek vezetőit igazából meg sem kérdezték, ahogy arról sem, hogy szeretnék-e, ha kitennék őket a kutatóhálózatból.

Lényegében kész tények elé voltak állítva, miközben az ELTE-re való átkerülés rengeteg bizonytalansággal jár, és azzal fenyeget, hogy középtávon elsorvaszthatják a bölcsész- és a társadalomtudományi kutatóintézeteket.

Freundék friss levele arra utal, hogy az akadémikusok átláttak Gulyás kavarásán, tudják, hogy kamuzott nekik és személyesen is megkeresték az intézetvezetőket.

A kevél elején nyitásként leszögezik, hogy a leválasztott kutatintézeti hálózatnak szerintük egyben kellene maradnia és amúgy akár szőröstül-bőrüstül is visszavennék ozt:

„A kutatási hálózat a magyar KFI-rendszer egyedülálló értéke, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására.”

Ezután írnak arról, hogy ha a kormány mindenképp szét akarja szedni a hálózatot, akkor ők szívesen átvennék a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontot.

Ennek feltétele, hogy a kormány a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítson számukra.

A levél végén mintha valamiféle erőt próbálna mutatni a Fidesz-közeli Freund, amikor belengeti, hogy ebben a helyzetben nem biztos, hogy simán átadnák azokat az ingatlanjaikat az államnak, amik átadásáról már lényegében megállapodtak:

„A megváltozott helyzetben meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA-MNV Zrt. megállapodás érvényességét."

Kapcsolódó cikkek