„A demokráciák válságát éljük” - riogatta az erre fogékonyakat Kövér László házelnök az M1 48 perc című műsorában.
Az MTI által kivonatolt beszélgetésben Kövér többek közt azt mondta:
„A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás eredménye kötelezettséget és politikai támaszt jelent majd a kormány számára.”
A politikus azt mondta, a kormánynak határozottan és egyértelműen kell képviselnie azt, amit kétmillió ember kifejezett.
Ami már csak azért is érdekes meglátás, mert a kormánypárti politikusok jelenleg kivétel nélkül úgy beszélnek a Voks25 véleménynyilvánító szavazásról, mintha az arra beérkezett válaszok kizárólag a kormány álláspontját (vagyis egy nem Ukrajna uniós csatlakozására) erősítenék meg, és fel sem merül, hogy esetleg olyanok is válaszoltak a feltett egy darab kérdésre, akik nem értenek egyet ezzel az állásponttal.
A házelnök egyébként jelezte, hogy a háborút elszenvedő ukrán emberekkel mély emberi szimpátiát érez, szemben az ukrán politikai elittel, mert ők bűnrészesek abban, ami történt.
Kövér természetesen kitért a nemzetközi helyzet elemzésére is, szerinte „tragikus dolgok történnek a nemzetközi színtéren, és nem tudjuk, hogy a folyamatoknak »hol van a vége«”. A házelnök úgy látja, az ukrajnai háborúra és a közel-keleti konfliktus alapjaiban befolyásolja azt a nemzetközi környezetet, amelyben Magyarország a jövőjét tervezni tudja.
A komoly témák mellett jutott idő másra is:
„Ami a magyar belpolitikában zajlik, az inkább komikus, mint tragikus; azt a mélypontot, ahova a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenésével a magyar belpolitika stílusa jutott, nem tudtuk volna elképzelni 30 vagy 15 évvel ezelőtt” - mondta Kövér László.
Hozzátette azt is, hogy a világ jelentős része köszöni szépen, jól van, fejlődik, gyarapodik; a mi nyugati világunk az, amely szellemi és morális válsággal küzd. Kezdenek kimerülni a demokrácia morális tartalékai - jegyezte meg.
Kövér László mélypontnak nevezte, hogy egy ellenzéki képviselőcsoport, amely azóta bejelentette, hogy nem indul jövőre a választáson, terrorcselekményt elkövetve próbálta megakadályozni egy törvényjavaslat elfogadását. Nem meglepetés, Kövér a Momentumra gondolt (ő maga jól meg is büntette őket a tiltakozásért házelnökként, sőt, még büntető feljelentést is tett az ügyben. Most „ügynökpártnak” nevezte a Momentumot, „amelynek már a létrejötte sem belső igényből fakadt, hanem külső megrendelésre”.
A Momentum egyetlen „valamire való és maradandó” tevékenysége, hogy „megfúrták” Magyarország olimpiai pályázatát és átjátszották a rendezés jogát a franciáknak; a destrukción kívül nem volt értelme a létüknek - elemezte a helyzetet Kövér László, aki nem zárta ki, hogy a párt néhány politikusának lesz még jövője a „Soros-féle hálózat” valamelyik intézményében vagy a Tisza Párt listáján.
Természetesen esett néhány szó Gyurcsány Ferencről is, a házelnököt elmondása szerint meglepte a DK-s politikus visszavonulása, de az még inkább, hogy ezt nem saját maga, hanem a felesége jelentette be. Ez - fűzte hozzá - azoknak a találgatásoknak ad alapot, amely szerint Gyurcsány Ferenc nem egy autonóm személyisége volt a politikának, sokkal inkább egy háttérhatalom embere.
Kövér egyébként várakozással figyeli a DK „függetlenségi harcát” annak bebizonyítására: van baloldal az ellenzéken belül.
Kövér László kétségeinek is hangot adott, szerinte azzal, hogy a világ átalakult, kétséges, hogy van-e értelme még a jobb- és baloldalról vagy a kereszténydemokráciáról, liberalizmusról, szociáldemokráciáról úgy beszélni, mint 30 évvel ezelőtt.
Ami viszont helyette van, az rosszabb a házelnök szerint, aki úgy látja, ma a törésvonal egyik oldalán „a nemzetállamok felszámolásában érdekelt globalisták” vannak, a másikon a szuverenisták, patrióták, „akik úgy gondolják, hogy a nemzeti önazonosság olyan érték, amely nélkül nincsenek élhető emberi közösségek”. A házelnök szerint ha nincs nemzetállam, akkor nincs demokrácia sem.
Mivel „a hagyományos média is elindult a jobblétre szenderülés útján”, a politikai kommunikáció áttevődik a világhálóra, ez pedig borzalmas következményekkel jár a tartalomra és a stílusra - elemezte a kialakult helyzetet Kövér László, de egyben fel is mentette a magyar politikai elitet, mondván, ők szerinte nagyon keveset tettek vagy tehettek, hogy ezt a folyamatot lassítsák vagy a veszélyekre felhívják a figyelmet.
Ez egyrészt erősen kritikus megállapítás a közpénzekkel és hirdetésekkel kitömött kormánypárti médiabirodalom ezek szerint éppen jobblétre szenderülő konglomerátumát illetően, másrészt felvet kérdéseket a tekintetben is, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett Harcosok Klubja kezdeményezésre vajon hogyan tekint Kövér László, ha a világhálón történő kommunikáció szerinte borzalmas következményekkel jár tartalom és stílus szempontjából.
Erről azonban nem esett szó.
Helyette Kövér beszélt arról is, hogy minden politikus, aki a keresztény tanításra hivatkozik, a maga számára teszi magasra a mércét, mert nagyon könnyen a képmutatás vádjával nézhet szembe, ha botláson kapják. De nyilvánvaló az is - mondta -, hogy a keresztény politikusok is gyarló emberek, így ha megbotlanak és elesnek, azt el kell fogadni. A különbség ott van, hogy a „másik oldalon” a mércét magát is tagadják. Fontos, hogy legyenek morális gátak, és ezeket fent kell tartani - hangsúlyozta.
A házelnök a jövő évi országgyűlési választások utáni időszakot a parlamentarizmusra, a demokráciára nézve borúsnak látja. Úgy látja, a parlament mint vitafórum veszít a súlyából. Arra kérdésre, hogy ott lesz-e a politikában, Kövér László azt mondta, nem érzi azt, hogy okvetlenül háttérbe kellene vonulnia és szakítania kellene a közélettel. Hozzátette: ezt eldönteni nem az ő tiszte.