A magyar állam négymilliárd dollárnyi államkötvényt bocsátott ki, ennek lejegyzését még hétfőn jelentette be Nagy Márton gazdasági miniszter. Ez azt jelenti, hogy az államadósság aktuális árfolyamon újabb 1386 milliárd forinttal nőtt. A nem tervezett állampapír-kibocsátás újabb jele annak, amiről már a hétfőn megjelent részletes májusi államháztartási jelentés nyomán írtunk: az előző éviekhez hasonlóan az idei költségvetés is összeomlott, finanszírozhatatlanná és fenntarthatatlanná vált. Hiszen még úgy is rekordszintű, öt hónap alatt 2800 milliárdos deficitet sikerült elérni, hogy az állami tulajdonú MVM százmilliárdos nagyságrendű szépségtapasszal próbálta leplezni a súlyos bajokat.

A hatályos költségvetési törvény szerint ez év végére az államadósságnak a GDP 72,6 százalékára kellene csökkennie „a 2024 végére várható 73,2 százalékról”. Ehhez képest év végén végül 73,5 százalék volt, ami jobb bázis jelent a csökkentéshez. Csakhogy a törvényben szereplő 3,4 százalékos GDP-növekedésről kiderült, hogy a Nagy Mártontól megszokott beteljesületlen álmok kategóriájában tartozik, az első negyedév konkrétan visszaesést hozott éves és negyedéves alapon is. Így már arra sem látszik reális esély – még ha az infláció nagyobb is tervezettnél –, hogy a folyó áron számolt GDP elérje a törvényben szereplő 87 955 milliárd forintot.

Ha mégis elérné, akkor 63 855,33 milliárd forintnyi államadósság jelentené a 72,6 százalékos GDP-arányos szintet. Az adósságszint azonban már most 63 531 milliárd forint fölött van, és a Vajda Zoltán ellenzéki képviselő – egyben a parlament költségvetési bizottságának elnöke – által kedden elindított adósságszámláló (adósságóra) szerint az államadósság másodpercenként nagyjából 140 000 forinttal nő (vagyis míg ezt a cikket megírtam, nagyjából 120-130 millióval emelkedett az adósságszint, és mire végigolvasod, további 12-16 millióval nőhet).

Ez napi 12 milliárdos növekedést jelent, vagyis ebben a tempóban az évből hátralévő 190 napban még 2280 milliárddal nő az adósság, tehát 65-66 ezer milliárd között lehet. Ez még akkor is azt jelentené, hogy bőven túllépjük az adósságcélt, ha a gazdaság növekedés a Nagy Márton által eredetileg megjósolt lenne. Ha viszont a reálisan várható 86 900-87 000 forint környéki szintem ragad a folyó áras GDP, akkor év végére az államadósság 74,5-75 százalék környékére is felmehet. (A 2026-os költségvetési törvényben már csak 87 837 milliárd forintos az idei évre jósolt folyó áras GDP, ez egy 65 ezer milliárdos adósságszintnél 74 százalékos arányt eredményezne.)

Az adósságóra egyébként az egy főre jutó államadósságot is számolja, ez a cikkünk élesítésekor 6 549 638 forint volt. Vagyis, hogy játsszunk egyet a számokkal, „Mészáros Lőrinc” vagyona aktuálisan nagyjából 213 ezer magyar állampolgárnyi államadóssággal egyenértékű.