Méghozzá 15 napon belül. A bíróság szerint a hitel a költségvetés finanszírozását szolgálja és a visszafizetés az adófizetőket terheli.
A Fidesz, a KDNP és a Momentum nem ment be, így nem tárgyaltak érdemben a deviza alapú szerződések felülvizsgálatáról és a károsultak megsegítéséről.
A roadshow-zó miniszter azt tapasztalta, hogy teljesen más a politikai klíma, mint ami az „optimista hangvételű” közvélemény-kutatásból látszik.
Ez utóbbit egy ellenzéki képviselő indította el, másodpercenként ugrik 140 ezer forintokat.
Orbán Viktor szerint már megtették, amit megtehetnek.
A miniszter szerint a kérdés az, hogy a bankok előzetesen tájékoztattak-e a kamatokból és árfolyamokból eredő kockázatokról.
A magyar kormány hétpecsétes titokként őrzi a kínai hitelek részleteit. Az afrikai országok példájából azonban kiderül: Kína trükkös, titkolózó hitelező, és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.
„Két virág, és ez a szekrény a könyvekkel. Ez maradt az életünkből”.
A bíróság döntése szerint a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot.
A horvát pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, a hét bank közül hattal megállapodtak, hogy elállnak a nemzetközi választott bíróságon kezdeményezett eljárásoktól.
„Amennyiben a tisztességtelen feltételek elhagyása megváltozhatja e szerződések elsődleges tárgyának jellegét oly módon, hogy az már nem az említett devizához kötött, a kamatláb azonban továbbra is ugyanezen deviza kamatlábától függ, az uniós joggal nem ellentétes ezen szerződések érvénytelenségének megállapítása.”
Az eddig feldolgozott nyilatkozatok alapján a hitelkimentési programban részt vevők 65 százaléka vásárolná vissza a házát az államtól.
Alig kevesebb, mint tavalyelőtt, pedig a kilakoltatási moratórium 2018-ban egy hónappal hosszabb volt.
Akár új jogegységi határozatot is elfogadhatnak utána.
Aki nem tudja megvenni, részletfizetési lehetőséget kapna, vagy bérelhetné tovább az elbukott ingatlant.