• Orbán Viktor bukásra áll, de mit találhat ki a Pride után, hogy elkerülje ezt?
• Tényleg van esélye Magyar Péternek a kétharmadra is?
• Egyáltalán, meg kellene ezt akadályozni, vagy söpörje el a rezsim írmagját is gyökerestül?
• Megint van valami, amiben egyezhetnek a Fidesz és pl. a DK érdekei?
• Karácsony Gergely mint új nemzeti hős beleköphet a Magyar-levesbe?

Nagyon sokan aligha emlékeztek a három évvel ezelőtti gyermekvédelmi – kevésbé fideszes olvasatban: homofób – népszavazásra és eredményeire a maguk részletességében, de hát nem is volt oka a szélesebb közönségnek, hogy emlékezzen ezekre. Lényegében a Fidesznek sem volt fontos, akkora diadalt számára sem hozott, hogy büszke legyen rá: érvénytelen volt azzal együtt, hogy akik szavaztak, azok többsége úgy ikszelt, ahogy Orbán Viktor akarta. Papírforma volt, mert hát mit lehetne válaszolni olyan kérdésekre, mint pl. ez: támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

Néhány nappal minden idők legnagyobb-legnépesebb-legsikeresebb Budapest Pride-ja után, amikor ki kell valahogy találni a narratívát, ami megszépíti a súlyos vereséget, hivatkozási alapnak mégis jól jön. Lehet emlegetni a 3,6-3,7 millió nemet, skrupulusok nélkül összemosva LMBTQ-t, szabadságot, szerelmet, pedofíliát. Hogy érvénytelen referendumra hivatkozni nemhogy nem elegáns, de alkotmányosságilag sincs rendben, nos, az bagatell.

Volt azonban annak a népszavazásnak egy látszólag másodlagos, ám valójában jóval elsődlegesebb szerepe is. Korántsem mellékes, hogy a parlamenti választásokkal egy időben tartották. Ezt kettős céllal tették. Egyrészt azért, hogy minél magasabb legyen ezen is a részvétel – országgyűlési választásokra mindig többen mennek el, mint bármilyen népszavazásra –, másrészt abból a megfontolásból is, hogy a „gyermekvédő” „nem”-ekből minél inkább profitáljon a Fidesz, a párt képviselőjelöltjeivel karöltve. Evidencia, hogy a választók zöme egy irányba szavaz, egy a párt, egy a jelölt, egy a zászló – és ha Orbán Viktorral értek egyet négy népszavazási kérdésben, miért ne szavaznék rá? Jó, lehet, hogy radikálisabb vagyok – azaz a Mi Hazánk a pártom –, ebből adódott a néhány százezres különbség. De az újabb kétharmadban bizonyos, hogy benne volt a referendum járulékos hatása is.

Erről nem megfeledkezve célszerű értelmezni azt is, amikor Lázár János Lázárinfó-miniszter bedobja, ügydöntő népszavazás is lehet Ukrajna uniós csatlakozásáról. Sikerült elérni, hogy a magyar emberek többsége utálja a háború sújtotta országot zelenszkijestül. Hogy mennyien „szavaztak” orbánistán a Voks 2025-nek nevezett hogyishívják alkalmából, az majdhogynem mellékes, fontosabb, hogy mit mérnek a Rogán-művek. Bár szám szerint nem tudjuk, nyilván xenofób gyűlölködést, különben nem pörgetnék ekkora vehemenciával a kampányt – újabban a kéttojásos verzióját is –, és markánsabban lenne ukránpárti Magyar Péter is. Más kérdés, hogy Ukrajna-ügyi népszavazást lehet-e rendezni alkotmányosan, vagy sem. Idővel kiderül.

Különbség, hogy 2025 közepén nem úgy tűnik, hogy az lenne a nagy kérdés jövő tavasszal, hogy lesz-e újfent alkotmányozó többsége Orbán Viktornak. Ellenkezőleg, most azon kezdenek dilemmázni a politika iránt érdeklődők, hogy vajon Magyar Péternek lesz-e.