Közel 11 órányi, „nyers, teljes” kamerafelvételnek mondott videót publikált a múlt héten az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ), amit Jeffrey Epstein 2019. augusztus 10-i halálának éjszakáján rögzített a börtöncellája közelében elhelyezett biztonsági kamera.

Pam Bondi amerikai főügyész már hónapokkal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy nyilvánosságra hozzák az Epstein-üggyel kapcsolatos dokumentumokat, így sokan új részletekre számítottak a befektető befolyásos köréről, illetve haláláról.

A 2008-ban elítélt Epstein az üzleti és politikai világ legmagasabb köreiben mozgott, ügyfeleinek fiatalkorú lányokat szállított, szexpartikat szervezett évtizedeken át. Halálát a hivatalos orvosszakértők öngyilkosságnak minősítették. Munkatársa, Ghislaine Maxwell jelenleg 20 éves börtönbüntetését tölti, mert tizenéves lányokat csábított Jeffrey Epstein körébe, ahol szexuálisan visszaéltek velük. Tavaly a Maxwell ügyében keletkezett bírósági iratokat nyilvánosságra is hoztak, ezekben Trump, Bill Clinton és András herceg is szerepelt, de az elnököt nem vádolják semmivel. Az Epstein-ügyről videót is készítettünk:

A hétfőn kiadott DOJ–FBI közös jelentés azonban nem tartalmazott új információt, csak megerősítette a korábbiakat: Epstein öngyilkos lett a manhattani börtöncellában. Továbbá az FBI „nem talált semmiféle ügyféllistát”, és „nincs bizonyíték sem zsarolásra, sem olyan ismert közszereplőre, akit vád alá lehetne helyezni”. Ennek ellenére hatalmas adatmennyiséget foglaltak le, több mint 300 GB adattal, Epsteinről készült képekkel, kiskorú vagy kiskorúnak tűnő áldozatokról készült videókkal és több mint 10 000, gyerekbántalmazással és pornográfiával kapcsolatos fájllal.

A friss jelentéshez megvizsgálták a börtön (Metropolitan Correctional Center – MCC) különleges őrizeti részlegének (SHU) közös területére néző kamerák felvételeit, és azt nyilvánosságra is hozták. Ennek célja az Epstein állítólagos meggyilkolásával kapcsolatos összeesküvés-elméletek eloszlatása volt, ehelyett azonban úgy tűnik, inkább tovább gerjeszti azokat: a WIRED és független szakértők által elemzett metaadatok szerint a felvétel nem a nyers felvétel a börtön megfigyelőrendszeréből, hanem szerkesztett változat, amit feltehetően az Adobe Premiere Pro videóvágó programmal készítettek. A lap szerint a fájl legalább két külön forrásból lett összeállítva, többször elmentve, exportálva, majd feltöltve a minisztérium honlapjára, ahol „nyers” felvételként hivatkoztak rá.

Szakértők figyelmeztettek arra, hogy nem világos, pontosan mit módosítottak a felvételen, ahogy a metaadatok sem bizonyítják egyértelműen a manipulációt. Lehetséges, hogy a videót csak a nyilvános közléshez dolgozták fel a rendelkezésre álló szoftverrel, és nem történt más változtatás, mint a két klip összeillesztése. Az viszont, hogy a minisztérium a Wired kérdésére nem adott világos magyarázatot arra, miért használt profi videószerkesztő szoftvert, árnyalja a történetet.

A hiányzó egy perc

A WIRED két független szakértő bevonásával vizsgálta meg az Igazságügyi Minisztérium által közzétett 21 GB méretű videófájlokat. Arra jutottak, hogy a „nyersnek” nevezett fájlt egyértelműen feldolgozták egy Adobe programmal. A metaadatok konkrétan utalnak olyan fájlformátumokra és projektfájlokra, amiket a szoftver használ. Az Adobe termékek – például a Premiere Pro vagy a Photoshop – gyakran nyomot hagynak az exportált fájlokban, beleértve a felhasznált elemeket és a szerkesztési lépéseket. A vizsgált fájlt legalább négyszer mentették el 23 perc alatt, 2025. május 23-án, egy „MJCOLE~1” nevű Windows felhasználón keresztül. Az adatok nem mutatják, történt-e módosítás a mentések során.

A lap azt is írja, hogy a videó nem egybefüggő, érintetlen export a megfigyelőrendszerből, hanem legalább két különálló MP4 fájlból állították össze.
A metaadatokban szerepelnek a következő fájlnevek: „2025-05-22 21-12-48.mp4” és „2025-05-22 16-35-21.mp4”, azt azonban nem tudták megállapítani pontosan hol illesztették össze a két klipet.

Hany Farid, a Berkeley egyetem professzora szintén átvizsgálta a fájl metaadatait a WIRED kérésére. Farid szerint a metaadatok azonnali kérdéseket vetnek fel a digitális bizonyítékok „láncolatával” kapcsolatban, vagyis hogy hogyan kezelték a fájlt az összegyűjtéstől a bemutatásig.