Donald Trump arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy fontolja meg Moszkva és Szentpétervár megtámadását, és arról tárgyaltak, hogy ehhez milyen további amerikai fegyverekre lenne szüksége Ukrajnának – állítják az amerikai és az ukrán elnök július 4-i telefonbeszélgetését ismerő források a Financial Timesnak.

Hétfőn Trump bejelentette, hogy Patriot légvédelmi rendszereket és elfogórakétákat fog biztosítani Ukrajnának (ez önmagában nagyon jelentős lépés, ha valóban megtörténik: az amerikai elnök 16 Patriotot ígért, miközben az orosz invázió óta eltelt három és fél évben Ukrajna összesen hetet kapott idáig), de más fegyverrendszerekről nyilvánosan nem esett szó.

A háttérben azonban az FT forrásai szerint olyan nagy hatótávolságú fegyverekről is tárgyalnak, amelyekkel Moszkvát és más orosz nagyvárosokat is támadhatnának az ukránok. Hogy Trump komolyan fontolgatja-e a fegyverek átadását, vagy ezt maga is túl veszélyes, potenciális eszkalációhoz vezető lépésnek tartja, és csak Oroszországra akar nyomást gyakorolni a szivárogtatással, nem tudni.

Idáig Ukrajna jellemzően saját fejlesztésű drónokat használt az oroszországi katonai célpontok ellen. A legmerészebb támadás alig egy hónapja, június elején történt, amikor az ukrán titkosszolgálat, a SZBU kamikaze drónokkal támadta az orosz stratégiai bombázókat, és legalább 12-ben súlyos károkat okozott.

Donald Trump a kampányában még azt ígérte, hogy egyetlen nap alatt lezárja a háborút, és véget vet az USA külföldi konfliktusokba való beavatkozásának. Azóta azonban egyre frusztráltabb a tárgyalásokat csak imitáló Putyinnal szemben, azt mondja, csalódott az orosz elnökben, és azzal fenyegette meg, hogy 100 százalékos „másodlagos vámokat” vezet be még az Oroszországgal kereskedő többi állammal szemben is, ha 50 napon belül nem sikerül megegyezni az ukrajnai háború befejezéséről.

Miközben az ukrán légvédelemnek nagyon fontos Patriotokra Mark Rutte NATO-elnöknek Trump már nyilvános ígéretet tett, a háttérben a Financial Times informátorai szerint az ukrán támadókapacitások olyan szintű erősítéséről is szó van, ami idáig messze túl volt a (folyamatosan mozgó) vörös vonalon a teljes körű orosz invázió óta.

A Zelenszkijjel folytatott július eleji telefonbeszélgetés közvetlen előzménye, hogy Trump Putyinnal is tárgyalt, és a beszélgetést kifejezetten rossznak nevezte. Két, a hívást ismerő forrás szerint Trump ezután megkérdezte Zelenszkijtől:

„Volodimir, el tudnátok találni Moszkvát?... És Szentpétervárt is?”

Mire Zelenszkij:

„Abszolút. Ha odaadjátok a fegyvereket, képesek vagyunk rá.”

Trump ezután az FT forrásai szerint támogatásáról biztosította az ötletet, és azt mondta, az a cél, hogy az orosz fél fájdalmat érezzen, és ezzel tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a Kremlt.

A megbeszélést követően a Rómában tartott Ukrajna-újjáépítési konferencián az amerikaiak át is adtak Zelenszkijnek egy listát a potenciális fegyverekről – állítja három, az ügyet ismerő forrás. Az ukrán elnök eszerint Rómában NATO-országok közvetítőivel és amerikai védelmi tisztviselőkkel találkozott, és egy nagy hatótávolságú csapásmérő eszközökről szóló listát kapott. A fegyverek harmadik országon keresztül érkezhetnének Ukrajnába, így megkerülnék az amerikai kongresszus döntését, amivel befagyasztották a katonai segélyeket.

Az FT szerint Ukrajna többek között Tomahawk robotrepülőgépeket kért, ezek hatótávolsága 1600 km, amivel bőven elérhetnék Moszkvát és Pétervárt is. Szóba kerültek állítólag újabb ATACMS-ek is. Ukrajna már használta ezeket a kisebb, 300 km hatótávú amerikai rakétákat tavaly novemberben oroszországi célpontok ellen - erre akkor az volt az orosz válasz, hogy demonstratíve bevetették a kísérleti, közepes hatótávolságú Oresnyik rakétákat, módosították a nukleáris doktrínát, Putyin pedig arról beszélt, hogy a háború „globális jelleget öltött”.

Hogy a potenciális fegyverek átadása reális forgatókönyv-e, jelen pillanatban nem nagyon lehet megmondani. Az FT úgy tudja, hogy miközben Trump kinyitotta a kérdést, az amerikai elnök egyúttal kifejezte az aggályait is a túlzott ukrán kockázatvállalás miatt. A lap kérdéseire sem a Fehér Ház, sem az ukrán elnöki hivatal nem reagált.