Ursula von der Leyen szerda délután bemutatta a következő, 2028-2034-es európai uniós költségvetési keret (MFF) első tervezetét. Az Európai Bizottság 2 ezer milliárd eurós főösszegű tervet rakott le az asztalra, ami jelentősen több, mint a mostani hétéves költségvetés 1,2 ezer milliárd eurós főösszege.

A HVG beszámolója alapján von der Leyen új, saját bevételi formákkal bővítené a költségvetést, miután a tagállamok már előre jelezték, hogy nem akarnak többet fizetni a közösbe. A saját bevételek között van például a dohánytermékek utáni uniós jövedéki adó vagy a nem újrahasznosítható elektromos hulladék után beszedendő adó.

A költségvetés kiadási oldala három nagy részből állna. Az első az 1,865 ezer milliárd eurós regionális és nemzeti partnerségi sapka, amibe beletartozna az eddig külön csoportot alkotó agrártámogatási rendszer is. De itt lenne a fejletlenebb régiók támogatására szolgáló kohéziós alap is. Előbbire 300 milliárd eurót, utóbbira 218 milliárd eurót szánna a Bizottság. Mindkét összeg elmaradna a jelenlegi kerettől.

Von der Leyen már a költségvetés valamennyi elemét, így az agrártámogatások kifizetését is a jogállamisághoz kötné, ami eddig nem volt így. Ez azt jelentené, hogy az uniós alapértékek megsértése esetén Magyarország az agrártámogatásoktól is eleshetne.

A második nagy alap a versenyképességre szánt 410 milliárd eurós alap lenne. Ebbe a kalapba tartozna a kutatás-fejlesztésre szánt Horizont Europe is, amiből a magyar egyetemek jelenleg ki vannak zárva.

A harmadik alap pedig a Globális Európa elnevezésű alap, amiből a tagjelölt országok uniós tagságra való felkészítését finanszíroznák. A feladatra 200 milliárd eurót szánna a Bizottság, ami azt jelenti, hogy 2034-ig nem számol új tagországgal. Von der Leyen azt mondta, ha mégis új ország csatlakozna, felül kell vizsgálni a költségvetést.

A három nagy pilléren kívül a Bizottság 100 milliárd eurót költene Ukrajna újjáépítésére és az ország ellenálló-képességének javítására, 400 milliárd eurót tenne félre előre nem látható helyzetek kezelésére, a költségvetés maradék részét pedig saját adminisztrációjára fordítaná.

A magyar kormány már a költségvetési tervezet bejelentése előtt jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a javaslatot. Gulyás Gergely a kormányinfón kritizálta az agrártámogatások és a kohéziós alap összegének csökkentését, és azt mondta, hogy a Bizottság az „ukránbarát költségvetés” egynegyedét, 278 milliárd eurót költene Ukrajnára. Ez az állítása végül nem jött be, mert a 100 milliárdos összeg csak 5 százaléka a 2000 milliárdos főösszegnek.

Gulyás azt is elmondta, hogy a költségvetés elfogadásához egyhangú döntésre van szükség, ezért van tér a tiltakozásra. Ebben igaza van, a költségvetésről hosszú vita várható. Magyarország mellett több tagállam is jelezte már a fenntartásait, Németország például felfoghatatlannak nevezte a költségvetési főösszeg nagy mértékű emelkedését. A vita akár a költségvetés elfogadásának végső határidejéig, 2026 végéig is eltarthat majd.