Kicsit olyanok voltak a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott, májusi és júniusi államháztartási folyamatokról szóló rövid jelentések, mintha egyfajta alternatív univerzumban léteznének. Persze nemcsak ebben az esetben tűnhet néha úgy, mintha más mozit nézne a kormány, más esetekben is ez az érzése lehet az embernek, hogy a valós helyzetkép bemutatása valahogy nem az erőssége a Nagy Márton vezette tárcának (ahogy a prognózisok készítése sem, de ez más kérdés). Az említett két hónap jelentése örömittas büszkélkedésnek hatott azzal, hogy közölték: „számottevő többlettel zárta” az adott hónapokat a költségvetés.

Miközben már ezt a jelzőt sem lehet komolyan venni, hiszen míg májusban a 129,5 milliárdos többletet nevezték számottevőnek, júniusra már a mindössze 27,4 milliárdos is kiérdemelte a jelzőt (ennél ugyebár 51-szer nagyobb „Mészáros Lőrinc” vagyona).

Ráadásul ez is csak annak köszönhető, hogy az állami cégek jelentős osztalékot utaltak az államkasszába. Előbb az MVM tett 200 milliárd forintot a költségvetésbe, majd a Szerencsejáték Zrt. és a Corvinus Zrt. adott szintén 200 milliárd forintot. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha nincs ez a két egyszeri befizetés, akkor az első félév végén nem 2773 milliárd forintos hiány halmozódott volna fel, hanem 3173 milliárd forint, aminél nagyobbra sem a gazdaságilag rendkívül nehéz covidos időszakban, sem pedig később, az elszállt infláció időszakában nem volt példa.

Bár szinte idén pontosan ugyanaz történt a költségvetéssel, mint tavaly, nevezetesen villámgyorsan omlott össze, 2025-ben mégis rosszabb valamivel a helyzet: a 2773 milliárdos deficit ugyanis 117 milliárddal meghaladja 2024 első félévi szintjét. Ezzel az új, 652 milliárd forinttal megemelt éves hiánycél (4774 milliárd forint) 58 százaléka jött össze az első félév végére. Az eredeti hiánycélhoz mérve 67,2 százalék lenne a teljesülés.

A problémák azonban csak részben ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. Akkor ugyanis a bevételek sem úgy alakultak, ahogy azt remélte volna a kormány, az áfabevételek soron bődületes elmaradás volt, mivel a lakosság inkább megtakarított, minthogy fogyasztott volna. Idén ezzel viszont nincs gond, időarányosan majdnem tökéletesen folynak be a pénzek, a teljesülés 49,3 százalékos.

A bevételi oldalon konstans gondot jelent az uniós bevételek elmaradása, júniusban mindössze 8,1 milliárd forintot utalt Brüsszel Magyarország számára. Ezzel az első félévben a 2235 milliárdos éves előirányzatból mindössze 176 milliárd forint érkezett be, ami jelentős elmarad az előző évi 578 milliárdos első féléves teljesüléstől.

A kiadásokkal azonban komoly gondok vannak, azokat ugyanis képtelen kordában tartani a kormány. Az éves célnak már az 52,4 százalékát költötte el a kormány, és bár ez nem tűnik olyan méretes túlteljesítésnek, forintosítva 1033 milliárdos többletkiadásról beszélhetünk.