„Nem biztos, hogy 100 százalékban a romákra utazik a rendelet, de végre elkezdik szelektálni, hogy ki jöhet be Mezőkeresztesre” – mondta egy helyi férfi, aki szerint nagyon helyes, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő önkormányzat – az országban elsőként - rendeletet hozott a „helyi önazonosság védelmében.”

A csökkenő lakosságszámból világos, hogy itt nem a túlnépesedés miatt élhetetlenné váló település problémáját akarják megoldani, mint ami a budapesti agglomerációban vagy Balaton környékén lévő településsel kapcsolatban felmerül.

A mezőkeresztesi férfi arról beszélt, senkivel nem lehet megcsinálni, hogy a származása alapján tiltsák meg a beköltözését, de az szerinte jó, hogy ha valaki Mezőkeresztesen akar házat venni, megkérdezik, honnan jön, mit szeretne itt csinálni, van-e munkahelye. „Ha nincs, akkor nem kell ide, mert már így is sokaknak nincs állása, őket is nehéz eltartani.” Ez szerinte mindenkire érvényes, származástól függetlenül. (A három évvel ezelőtti népszámlálás adatai szerint a munkanélküliség a korábbi évekhez képest csökkent, akkor 133 embernek nem volt állása a településen, 1514-en viszont dolgoztak.) Ő úgy tudja, néhány környékbeli településen évtizedek óta akadályozzák a nem kívánatos beköltözéseket.

Ugyan Majoros János polgármester a 444-nek azt magyarázta, ez a rendelet „nincs senki ellen”, a település más lakóinak is a romák jutottak eszükbe, még ha visszafogottabban beszéltek is, mint az előbb idézett férfi.

Egyikük finoman rájuk utalgatva azt mondta, a rendelet a „problémás családokat” célozhatja, más úgy fogalmazott, ha arra használják a szabályt, hogy „egyszerre ne költözzön be 40 ember”, akkor egyetért vele. Állítólag az előző polgármester túl megengedő volt, bárki beköltözhetett a településre. Elmondásuk szerint a városban nincs általános feszültség. Mástól egyébként azt hallottuk, ez a téma nem is volt benne a közbeszédben.