A helyi önazonosság védelméről szóló törvény egyértelműen azért született, hogy azok a települések, melyek távol akarják tartani a romákat vagy általában az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket, ezt megtehessék, mondták az általunk megkérdezett jogászok. De hiába írták bele az Alaptörvénybe is a vonatkozó passzust, az eddig megszületett önkormányzati rendeletek alapjogokat sértenek, és még a helyi önazonosság védelméről szóló törvénynek sem felelnek meg. A 444-nek nyilatkozó jogászok szerint a hirtelen történő tömeges beköltözéseket jogosan korlátozhatják a megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező települések önkormányzatai, de ehhez nincs szükség az új önazonosságot védő törvényre, amiben egy szó sincs erről a problémáról. „Aki állami támogatással, vagyis Otthon Start programmal, CSOK Plusszal, sőt akár közszolgálati otthontámogatással vásárol, arra nem is vonatkozik az önazonosság védelméről szóló törvény, ahogyan cégekre sem. Ha az agglomerációs települések »túlnépesedését« akarták volna megakadályozni, ilyen kivételek nem lennének” – mondta a 444-nek dr. Szabó Judit Anna, az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás vezető ügyvédje.

Az elmúlt hetekben sorra jelentetik meg az önkormányzatok azokat a rendeleteket, melyekkel a helyi önazonosságukat szeretnék védeni. Ezek azonban nem arra vonatkoznak, hogy a beköltözőknek Taktaharkány speciális hagyományait kell ismerniük, esetleg a pényiek különleges, senki másra nem jellemző tulajdonságait kellene tiszteletben tartani.

Taktaharkányban érettségihez kötné a betelepülést a polgármester, a kiskunhalasi polgármester a büntetett előéletűeknek tiltaná meg, hogy lakást vegyenek a városban. Pélyen nem létesíthet lakcímet, aki nem dolgozott legalább egy évig, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban vagy akinek bármilyen adótartozása van. Újlengyel és Vámosszabadi kapásból kérne 20 ezer forintot a betelepülőktől, akik nem lehetnek munkanélküliek. Pélyen, Újlengyelben és Vámosszabadiban az önkormányzati képviselők személyesen hallgatnák meg a beköltözni szándékozókat, és csak ez után adnák meg az engedélyt az ingatlanvásárlásra, illetve a beköltözésre. Ezek az önkormányzati rendeletek azonban alapjogokat sértenek, és az általuk hivatkozott „önazonossági” törvénynek sem felelnek meg.

Mezőkeresztesen, ahol a 444 is járt, a közösségi értékek védelmére, a spekulatív ingatlanvásárlás megakadályozására hivatkoztak a rendeletben, amit már egy törvényességi felügyeleti eljárás után az elfogadása után két héttel már hatályon kívül is helyeztek. Mezőkeresztesen egyébként a legtöbb megkérdezettnek a romák jutottak eszébe a szabályozás kapcsán.

Az elmúlt tíz évben több önkormányzat is hozott olyan rendelkezéseket, melyeknek egyértelműen az volt a célja, hogy alacsony társadalmi osztályhoz tartozókat, leggyakrabban roma embereket ne engedjenek beköltözni a településükre, mondta a 444-nek Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője. Alsónémedi különadóval próbálta távol tartani a romániai cigány vendégmunkásokat, Miskolcon egyebek mellett a lakásrendeletet módosították diszkriminatív módon, az első önazonossági rendeletet megalkotó Mezőkeresztes ma is regnáló polgármestere pedig 2016-ban nyílt levélben szólította fel a település lakóit, hogy romáknak ne adjanak el ingatlant.

„Ezekben az esetekben az Egyenlő Bánásmód Hatóság, illetve megyei kormányhivatal kimondta, hogy diszkriminatívak a szabályozások, és azokat meg kell szüntetnie, vagy úgy módosítania az önkormányzatnak, hogy ne sértsen alapjogokat”.

Boros szerint az önrendelkezési törvény célja eleve az volt, hogy ezeknek a régóta meglévő diszkriminatív szándékoknak biztosítson jogi keretet.