• Jójárt Krisztián Oroszország-szakértő szerint nem színház volt Trump és Zelenszkij illetve az európai nagyhatalmak hétfői tanácskozása. Az európaiak a biztonsági garanciák miatt voltak ott.
• Abból, hogy Trump a Bloomberg szerint felhívta Orbánt, és kérte, ne akadályozza az ukrán uniós csatlakozást, a szakértő szerint arra lehet következtetni, hogy komolyan szóba került az uniós biztonsági garanciák kiterjesztése.
• Az is látszik, hogy az Orbán-kormány üllő és kalapács közé szorult az oroszok és Trump között.
• Eljöhet az a pont, mikor Trump kiszáll a tárgyalásokból, ami Putyin számára a második legkedvezőbb forgatókönyv lenne. Az időhúzáson túl arra játszik, hogy megossza az Ukrajna mögötti szövetséget. Ehhez a kompromisszumként bedobott Donbasz átvétele tökéletes alap.

444: Abból, hogy a hétfői találkozó előtt Trump kiposztolta, hogy Ukrajna mondjon le a Krímről és felejtse el a NATO-tagságot, arra lehetett következtetni, hogy Zelenszkij megint erős nyomás alatt lesz. Mi lehet az oka annak, hogy ez nem így történt?

Jójárt Krisztián: Nem tudjuk, hogy a zárt ajtók mögött ténylegesen mi történt, de minden jel szerint nem borították egymásra az asztalt, nem szakadtak meg a kapcsolatok, és a tárgyalás előtti sajtótájékoztató is jó hangulatú volt. Biztos, hogy tárgyaltak a biztonsági garanciákról - hiszen azért voltak ott az európai országok vezetői is -, illetve a területi kérdésekről.

Zelenszkij utóbbiról annyit mondott, hogy ez szóba került, de részleteket nem árult el.

Mark Rutte NATO-főtitkár nyilatkozata szerint a szélesebb fórumon ez nem került elő, de az európai hozzáállás amúgy is az, hogy ez Ukrajna szuverén ügye, ők nem mennek bele.

Bármilyen területi kérdés rendezéséig nagyon hosszú az út, pláne, ha az oroszok azt követelik, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna legalább a Krímet ismerje el jogilag Oroszország részeként. A másik minimum elvárásuk, hogy zárják ki Ukrajna NATO-tagságát. Mindkettőhöz ukrán alkotmánymódosítás kellene, – már amennyiben az ukrán NATO csatlakozás elengedését az ukránoknak és nem a NATO-nak kellene kimondania – ezt azonban a háború idején nem lehet megtenni. Így vagy úgy, de úgy tűnik, mindkettőt elfogadható kompromisszumnak tekinti Trump, valószínűleg ezért is posztolt erről.

Az amerikai elnök valószínűleg belátta, hogy Zelenszkij egyik kérdésben sem dönthet, ehhez alkotmánymódosításra van szükség, ezért nem is vitte kenyértörésig, hogy mondjon igent vagy nemet. A részleteket ki lehet dolgozni később is, és a tárgyalások legeleje óta az is látszik, hogy Washingtont nem különösebben izgatják a területi kérdések.

Trump azt is beláthatta, hogy Putyint nem tudja rávenni a tűzszünetre, ezért is engedte el a témát. Erre utal önmagában az is, hogy megtartották az alaszkai csúcsot, ahol szintén nem forszírozta a kérdést, hanem magáévá tette az orosz narratívát arról, hogy tartós megoldásra van szükség. Mindkettő győzelem az oroszoknak.

Az európai vezetők biztosan csak azért voltak ott, hogy a biztonsági garanciákról tárgyaljanak?