„A rendelet kiemelt célja, hogy a város hosszú távú fenntarthatóságát és élhetőségét biztosítsa, valamint megelőzze a közösségi összetartást veszélyeztető jelenségeket, ideértve a betelepülések kívánatos mértéket meghaladó hullámait és az
ingatlanszerzések aránytalanságát” – áll a sátoraljaújhelyi képviselő-testület csütörtök délelőtt elfogadott helyi önazonosság védelméről szóló önkormányzati rendeletében.

A szlovák határhoz közeli, 13 ezres északkelet-magyarországi város önkormányzata élni akar az eladó ingatlanok elővásárlási jogával, lakcímlétesítési engedélyével és tilalmával.

A betelepülési kérelmet a jegyzőnek kell benyújtani a szükséges dokumentumokkal együtt, így

• a hatósági erkölcsi bizonyítványt a büntetlen előélet igazolására,
• egy hiteles dokumentumot a köztartozásmentesség igazolására,
• érettségi bizonyítványt vagy középfokú szakképesítést tanúsító okirat másolatát.

A betelepülőnek folyamatos biztosítotti jogviszonnyal vagy nyugdíjjal kell rendelkeznie. A megvásárolt ingatlanban egy főre legalább 10 négyzetméternek kell jutni.

Ha nem magyar anyanyelvű vásárolna ingatlant Sátoraljaújhelyen, annak tudnia kell magyarul, legalább társalgási szinten. (Sátoraljaújhelyen sok lakás van Nyugat-Európában dolgozó szlovákiai szlovákok tulajdonában, akik az ingatlanukat befektetésnek vették, és kiadták albérletbe.)

A beköltözőnek százezer forint betelepülési hozzájárulást is fizetnie kell.

Az ország egy sor településén hoztak már ilyen rendeletet azután, hogy az önrendelkezési törvény lehetővé tette ezt. Navrasics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter ugyan visszautasította, hogy a törvény romaellenes lenne, az általunk megkérdezett jogászok szerint azonban a törvény azért született, hogy azok a települések, melyek távol akarják tartani a romákat vagy általában az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket, ezt megtehessék. Nem véletlen, hogy eddig főleg cigányok által is lakott településeken hoztak ilyen rendeletet.

Rendre felmerülnek alkotmányossági aggályok is, az pedig az Európai Unió egyik alapvető értékének, a szabad költözés jogának mond ellent, hogy a beköltözőnek tudnia kell magyarul.

Mezőkeresztesen éltek először a rendeletalkotás lehetőségével, riportot is írtunk a városról. A legtöbb lakónak a romák jutottak eszébe a szabályozás kapcsán, a polgármester viszont azt mondta, a rendelet nincs senki ellen. Nem sokkal később hatályon kívül helyezték, miután a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatot indított.