Több NATO-tagország csapatokat, tüzérséget és légvédelmi rendszereket küld a transzatlanti szövetség keleti szárnyának megerősítésére a Lengyelország elleni szerdai tömeges orosz légtérsértés után.

Szerda hajnalban legalább 19 orosz drón lépett be a lengyel légtérbe, volt, amelyik egészen az ország közepéig jutott. A lengyel légvédelem három orosz drónt lőtt le, a többi lezuhant. Bár orosz drónok és rakéták korábban is átlépték egyes NATO-tagországok határát, ez volt a legsúlyosabb eset azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában elindította teljes körű ukrajnai invázióját.

Lengyelország a NATO 4. cikkelyének aktiválását és az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is kérte az incidens miatt, utóbbira péntek este kerül majd sor.

A történtekre reagálva Hollandia és Csehország már közölte, hogy védelmi erőket küld Lengyelországba, Litvánia pedig egy német dandárt kap. Németország azt is bejelentette, hogy „fokozza jelenlétét a NATO keleti határán”, és kiterjeszti a lengyel légtér ellenőrzését. Később Emmanuel Macron francia elnök három Rafale vadászgép Lengyelországba küldését jelentette be. „Nem engedünk Oroszország egyre erősödő megfélemlítésének” – mondta.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter csütörtökön a parlamentben sorolta fel a partnerektől érkező támogatásokat: a hollandok légvédelmi rendszereket, tüzérséget és 300 katonát telepítenek, a csehek helikoptereket és 100 katonát küldenek. Franciaország és az Egyesült Királyság szintén repülőgépeket állíthat be a NATO keleti szárnyának védelmére.

„Lengyelország történelme során sokszor hallott üres szavakat és gesztusokat. Ma konkrét vállalásaink vannak”

– mondta a miniszter.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön azt mondta, hogy az incidenst talán véletlenül okozták. Erre Sikorski lengyel külügyminiszter gyorsan reagált: „Nem, nem véletlen volt” – írta Sikorski az X-en.

Nincs szakértői konszenzus arról, hogy Moszkva szándékosan vagy véletlenül irányította a drónokat Lengyelország területére. Alexus Grynkewich NATO-főparancsnok azt mondta, még mindig nem tudni, szándékos volt-e az akció, és a drónok pontos száma is tisztázásra vár.

Lengyelország és a NATO azonban nem akar kockáztatni. Varsó korlátozásokat vezet be a drón- és kisrepülőforgalomra a Belarusz és Ukrajna felé eső keleti határ mentén, Lettország pedig bejelentette, hogy egy hétre lezárja keleti légterét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy képzést ad nyugati katonai szakembereknek az orosz légitámadások kivédésére, és közös európai légvédelmi rendszert sürgetett.

A feszültséget fokozza, hogy pénteken kezdődnek a Belarusz és Oroszország közös hadgyakorlatai, a Zapad 2025 manőverek. Lengyelország ezért csütörtökön éjféltől lezárja határát Belarusz felé, „nemzetbiztonsági okokból”. Moszkva felszólította Varsót a határ újbóli megnyitására, mondván, a döntés „komoly károkat” okoz a gazdaságnak és a szabad mozgásnak. A korábbi Zapad hadgyakorlatokon mintegy 200 ezer katona vett részt, az idei viszont kisebb lesz: a litván katonai hírszerzés szerint 30 ezer katona bevonásával.