„Az afgánok soha nem fogadták el a[z idegen] katonai jelenlétet, ennek lehetőségét a dohai tárgyalások és megállapodás során is teljes mértékben elutasították. Más típusú együttműködésre viszont nyitottak vagyunk” – ezt az afganisztáni tálibok által irányított külügyminisztérium tisztviselője, Zakir Jalaly posztolta pénteken, miután Donald Trump többször is arról beszélt, hogy szeretne újra amerikai katonákat látni a bagrami légibázison.
A bázis két évtizeden át szolgált a NATO afganisztáni központjaként, ám az amerikai csapatok 2021-es kivonása után rövidesen egy tálibok vezette országra maradt. Trump kritizálta Joe Bident a kivonulásért, mondván, nem kapott cserébe semmit az afgánoktól. Az előző elnök azonban csak azt hajtotta végre, amit az első Trump-kormányzat 2020-ben megígért a táliboknak az afganisztáni háborút lezáró békemegállapodásban.
Trump szerint a bagrami bázisra nem is annyira Afganisztán, mint Kína miatt lenne szükség, szerinte ugyanis a határtól nem messze nukleáris fegyvereket gyárt a távol-keleti nagyhatalom.
Az amerikai elnök azt is többször állította, hogy a bázison jelen vannak a kínaiak, ezt azonban a tálibok tagadták. „Tiszteletben tartjuk Afganisztán szuverenitását és területi integritását” – közölte pénteken a kínai külügyminisztérium. (BBC)
A 444 podcastjának legújabb adásában Király András külpolitikai újságíróval beszélgetünk arról, hogy omolhatott össze ilyen gyorsan az afgán kormány és hadsereg 20 év amerikai megszállás után.
A dokumentum értelmében az amerikai katonák fokozatosan, 14 hónapon belül kivonulnak az országból.