Az Európai Bizottság véglegesítette az Oroszország elleni 19. szankciós csomagot. Ennek részleteiről Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke beszélt egy előre felvett videóban.
Von der Leyen azt mondta, Vlagyimir Putyin az elmúlt hetekben ismét bizonyította, hogy nem akar békét. Ezért az Európai Unió a 19. szankciós csomaggal növeli az oroszokra gyakorolt nyomást.
A csomag legfontosabb eleme az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importjáról szóló rész. Von der Leyen azt mondta, meg akarják tiltani az orosz LNG importját. Bár pontos céldátumot nem mondott, Kaja Kallas, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy 2027. január 1-jétől lépne életbe a tiltás.
Ez azért újdonság, mert a Bizottság júniusban bemutatott, RePowerEU elnevezésű ütemterve még 2028. január 1-jei céldátumot határozott meg. Orosz LNG-t egyébként már csak nyolc uniós ország importál: Belgium, Franciaország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia.
A Bizottság az orosz árnyékflotta további 118 hajóját akarja szankcionálni, és teljes tranzakciós tiltást léptetne életbe a Rosznyefttel és a Gazpromnyefttel szemben, más vállalatok vagyonát pedig befagyasztaná. Von der Leyen azt mondta, azokkal szemben is fellépnek, akik a szankciókat kikerülve üzletelnek Oroszországgal. Harmadik országbeli finomítókat, olajkereskedőket és petrolkémiai vállalatokat céloznak. Többek között kínai cégeket is.
A Bizottság a pénzügyi szektorban is szankcionálni akarja Oroszországot. Bővítenék a szankcionált orosz és harmadik országbeli bankok listáját, korlátoznák az orosz szervezetek tevékenységét a kriptovalutapiacon. Emellett új exportkorlátozásokat vezetnének be azokkal a technológiákkal kapcsolatban, amiket a hadszíntéren használnak az oroszok. Negyvenhét céget azért szankcionálnának, mert támogatják az orosz hadsereget.
Von der Leyen azt mondta, nagyon hatékonyak az Oroszország elleni, eddigi uniós szankciók. Szerinte az orosz hadigazdaság elérte a korlátait. Azt ígérte, addig folytatják a szankciók alkalmazását, ameddig Oroszország tárgyalóasztalhoz nem ül Ukrajnával.
Von der Leyen röviden Ukrajnáról is beszélt. Ahogyan szeptember 10-ei évértékelő beszédében, most is elmondta, dolgoznak egy új megoldáson, ami a befagyasztott orosz vagyon segítségével (de nem felhasználásával) támogatná Ukrajnát. Olyan hitelt nyújtanának Ukrajnának, amit csak akkor kellene majd visszafizetnie, ha Oroszország kifizette a jóvátételt.
Fontos, hogy a von der Leyen által részletezett szankciók még nem lépnek életbe a csomag mostani bemutatásával. Az uniós tagállamoknak egyhangúlag el kell fogadniuk őket. A Bizottság elküldte a javaslatot a brüsszeli állandó képviselőknek, akik már tárgyalnak róla.
A szankciós csomagot eredetileg múlt héten mutatták volna be, de Lengyelország és Románia légterének megsértése miatt csúszott a véglegesítés. Kezdetben úgy nézett ki, hogy már szerdán megkapják a javaslatot a tagállamok, de Donald Trump amerikai követelései miatt megint halasztott a Bizottság. Miután von der Leyen kedden telefonon beszélt az amerikai elnökkel, a Bizottság átdolgozta javaslatát.
A döntéshez minősített többség kell, a magyar kormány önmagában nem tudja ezt megakadályozni.
Az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében határozottan kiállt Ukrajna mellett, óvatos lépéseket jelentett be Gázával kapcsolatban, gazdasági kérdésekben pedig a bal- és a jobboldalnak is tett gesztusokat.
Az amerikai elnök az orosz kőolajról történő leválást és Kínával szembeni büntetővámok kivetését várja a NATO-tagállamoktól. Bár valódi szándékait nem ismerjük, nagy rá az esély, hogy nyomásgyakorlás helyett ezúttal is az időt húzza.