„Megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd (...) a szeptember 10-től indult iparűzési adó befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához. 2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét” – olvasható a Népszava szemléje szerint Domokos László átvilágítási szakértő, volt fideszes parlamenti képviselő és ÁSZ-elnök jelentésének előzetesében, ami kedden este jelent meg.

Domokos összegzése szerint a városvezetés egyfajta „pénzügyi diktatúrát épített fel” a rábízott közvagyont kezelő, működtető intézmények és gazdasági társaságok rovására, és 2025-ben Karácsony Gergely főpolgármester már szinte egyedül dönt a főváros pénzügyeiről, megkerülve a Fővárosi Közgyűlést, új pénzügyi terheket vállal a főváros terhére.

Megállapításai szerint ezt úgy érték el, hogy a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét korlátozták, a főpolgármester két ülés közötti döntésekkel tett újabb kötelezettségvállalásokat, (például bringasztráda), a 2025-ös költségvetés tényleges felülvizsgálata elmaradt, a közgyűlésnek információhiányosan kellene döntéseket hoznia.

A volt fideszes Domokos Lászlót, a Számvevőszék volt elnökét június közepén nevezte ki Navracsics Tibor a főváros „átvilágítási szakértőjének”. Ahogy akkor írtuk Domokosról: az állami intézményeket 2010 után elfoglaló első pártkatona volt.

Domokost azután bízták meg az átvilágítással, hogy elmérgesedett az ellenzéki vezetésű Budapest és a kormány pénzügyi szembenállása, miután az állam május 29-én törvénysértő módon, 10 milliárd forintot inkasszózott a főváros számlájáról, amit aztán vissza kellett fizetnie. Karácsony főpolgármester szerint ezzel a működésképtelenség szélére sodorták a fővárosi önkormányzatot, amire a kormány úgy reagált, hogy hajlandóak Budapest vezetésével tárgyalni a csődhelyzet elkerüléséről – de ehhez feltételük, hogy egy átvilágítási szakértő képbe kerülhessen a főváros pénzügyeivel. Domokos ezért havi 2,7 milliót kap.

Domokos szerint valószínűleg már 2023 végére beállt a pénzügyi fizetésképtelenség, ami hónapról-hónapra romlik, mivel „nem került sor tartós gazdálkodási egyensúlyt helyreállító intézkedés megvalósítására”. A főváros ezt úgy hidalta át, hogy „kényszer-finanszíroztatta saját magát cégeivel”, sőt, a szolidaritási hozzájárulással összefüggő vitán keresztül a magyar államot is bevonta ebbe a kényszerhitelezési konstrukcióba. De jelentése szerint a fővárosi önkormányzat nemcsak nem tette átláthatóvá a likviditási nehézségeket az éves költségvetési beszámolóban, de még több lépést is tett a láthatóság ellen. Arra jutott, hogy a főpolgármester és korábbi helyettese által tett kijelentések politikai zsarolásként értékelhetőek.

Az átvilágító a Népszava szemléje szerint megtalálta a likviditási zavar okát is: nem tervezték be a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét a kiadások közé.