Közzétette a Nemzetgazdasági Minisztérium annak a rendeletnek a tervezetét, amely megalapozná a ferihegyi gyorsvasútra kiírt koncessziót. A rendelet szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között tervezett beruházás „stratégiai jelentőségű a nemzetgazdaság szempontjából” – ezzel indokolták azt, hogy koncesszióban kell megépülnie.

A koncessziókért felelős miniszter korábban Rogán Antal volt, de az év eleji átrendeződés után Nagy Mártonhoz került a felelősség, így ő felel ezért a projektért is. Ő jelentette be a beruházást idén nyáron, akkor arról beszélt, hogy a gyorsvasút nagyjából 1 milliárd euróba kerülhet majd.

Nagy szerint a reptér forgalma 14 százalékkal bővült az elmúlt években, 2030-ra számítása szerint az utasforgalom meghaladhatja a 20 milliót, mindezért fontosnak tartják a közvetlen kapcsolatot a belváros és a repülőtér között.

A miniszter akkor azt mondta, az új nyomvonal Kőbánya és a repülőtér között épülne, és a légi kikötőt az országos vasúti infrastruktúrába kapcsolnák. A repülőtéren belül valószínűleg a föld alatt lesz az állomás.

A rendelet a fejlesztés előzményeként említi, hogy 2024-ben a kormány többségi tulajdonrészt szerzett a repteret üzemeltető társaságban. A másik, 20 százalékos tulajdonos egy francia társbefektető, a VINCI volt, a teljes vételár 3,1 milliárd euró volt.

A ferihegyi gyorsvasút terve már a rendszerváltás előtt felmerült, azóta nyolcszor dobták be a magyar kormányok, mindeddig eredménytelenül. Gyurcsány Ferenc kormánya alatt hasonlóan koncessziós megoldásban gondolkodtak, de végül ebből sem lett semmi. (Ebben a cikkben azt szedtük össze, hogy állnak az EU egymilliónál nagyobb városai a reptér-vasút összeköttetések terén.)