A Nemzeti Mentál Pajzs Program „minden ízében propaganda”
Varga Judit volt igazságügyi miniszter csatlakozott a pár hete indult Nemzeti Mentál Pajzs Programhoz mint gyermekjogi védnök. A program október 14-én indult el (egyelőre még saját honlapja sincs, noha a gyerekek digitális kapcsolatával is kíván foglalkozni) azzal a céllal, hogy a gyerekek lelki stabilitását, ellenállóképességét fejlesszék, és megküzdési stratégiákat tanítsanak nekik.
A téma nagyon fontos. Hogy mennyire rossz mentális állapotban vannak a magyar fiatalok, azzal az elmúlt egy évben a 444 is sokat foglalkozott: itt, itt, itt, itt, itt és itt. Ezekből csak néhány adat:
- Egy 2021-es nemzetközi UNICEF-kutatás szerint a világon 7 fiatalból 1 diagnosztizálható mentális zavarral, Magyarországon ez a szám 5-ből 1.
- Európában és Észak-Amerikában a 15-19 éves korosztályban a 2. leggyakoribb halálozási ok az öngyilkosság, amelynek hátterében 90 százalékban valamilyen (kezeletlen) pszichiátriai betegség áll.
- A fiatalok mentális problémáinak 40 százaléka szorongás és depresszió, a kiskamaszok 25-30 százaléka érzi magát szomorúnak.
Legutóbb az UNICEF nagyszabású konferenciáján kongatták a vészharangot olyan neves szakemberek, mint Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus; Pászthy Bea gyermek- és ifjúságpszichiáter, a Semmelweis Egyetem pszichoterapeutája; Nagy Péter a Bethesda Gyermekkórház gyermek- és ifjúságpszichiátere; Labancz Dániel klinikai szakpszichológus.
Tehát a cél nemes, csak az eszközök vitathatók, ugyanis a program első ránézésre inkább tűnik egy újabb nemzetitudat-építő, családpolitikai akciónak, mintsem valós gyerekeket segítő programnak. De lássuk közelebbről, hogy miről van szó. Mivel a programnak holnapja nincs, ezért arra a Mandinder-interjúra tudunk támaszkodni elsősorban, amit Hal Melinda a program szakmai vezetője adott október közepén.
Magor, Csenge és a nemzeti összetartozás
Ebből az interjúból derül ki többek között az, hogy a projektet a Bajai Szent Rókus Kórház a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM), a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)-csel, a Belügyminisztériummal (BM), a Nemzeti Mentális Egészség Alapítvánnyal és a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramját (MÁESZ)-szel együttműködésben hívta életre, és ehhez csatlakozott több partnerszervezet is. A program fővédnökségét Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára vállalta el.
A szakmai vezetője pedig az a Hal Melinda, aki klinikai szakpszichológusként és közgazdászként tevékenykedik, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója, és aki a Fidesz-kormány új Bagdy Emőkéje. Hal előszeretettel nyilvánul meg a kormánypropaganda témáiban szakértőként, mint például a Magyar Péter-Varga Judit konfliktusban, Magyar Péter nárcizmusában vagy a Pride gyerekekre gyakorolt káros hatásában.
Csatlakozz most fél áron a Körhöz, és olvass tovább!
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Nincsenek rossz gyerekek, csak kielégítetlen szükségletek
A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány több mint 20 éve foglalkozik az iskolákban problémás viselkedésű gyerekekkel egy amerikai modell alapján, amelynek célja, hogy a gyerekek megtanulják kezelni viselkedésüket, miközben pozitív visszajelzésekkel és élménypedagógiával építik őket. Az eredmény: csökkent lemorzsolódás, kevesebb fegyelmi ügy, és javuló tanulmányi eredmények.
Ha azt állítjuk, hogy gyerekszerető nemzet vagyunk, akkor végre tenni kellene valamit, hogy ne legyen minden hetedik gyerek rossz mentális állapotban
Az UNICEF Magyarország nagyszabású konferenciát rendezett a gyerekek és fiatalok mentális egészségéről, ahol neves szakértők kongatták a vészharangot. A diákok az iskolában csak a teljesítménykényszert kapják, döntési lehetőséget nem hagynak nekik, ez pedig gyerekkori kiégéshez vezet, ami már a gyerekek 60 százalékát érinti.
A szorongás a leggyakoribb probléma, amivel az iskolapszichológusok találkoznak
Az UNICEF készített kutatást arról, hogy mi a helyzet az iskolapszichológusokkal és a gyerekek mentális állapotával. A helyzet nagyon rossz, ezért a sajtótájékoztatóra meghívták a fiatalokért és a családokért felelős helyettes államtitkárokat.
„Boldogok a tyúkok, a birkák, a disznók, mindenki, csak a gyerek nem, mert reggel be kell menni az iskolába”
Pszichológiai alapokon nyugvó, személyközpontú szemlélettel találkoztunk a tatai Színes Iskolában. Nincs ellenőrző, nincs felelés, nincs beírás, a gyerekeket arra buzdítják, hogy csak azt tanulják, ami érdekli őket. Annyira szabadok, hogy haza se akarnak menni.
„Nem tudjuk megérteni, hogy a gyerekeknek lehetnek olyan érzelmi problémái, ami miatt nem állnak készen a tanulásra”
Az iskolaelhagyás visszafordítására találta ki az Arany Iránytű nevű programot Glashütter Melinda és Bognár Roman. A programban részt vevő kilencedikesek egy évig tantárgyak helyett mentálhigiénés oktatásban vesznek részt. A szakemberek szerint a kamaszokat nem lehet addig tanulásra rávenni, amíg nem tárják fel az elakadásaikat.
Varga Judit egy kormányközeli program gyermekjogi védnöke lett
A volt igazságügyi miniszter a Nemzeti Mentál Pajzs Programhoz csatlakozott, amelynek célja a gyerekek lelki stabilitásának fejlesztése.
Nem léphet be úgy a tanár a terembe órát tartani, hogy figyelmen kívül hagyja a gyerekek érzelmi szükségleteit
Hajlamosak vagyunk egy diákot csak a jegyei és a magatartása alapján megítélni, nem látjuk, hogy komplex emberi lény. Földes Petra mentálhigiénés szakember könyvet írt arról, hogy a pedagógusnak nem csupán a tananyag átadásával kellene foglalkoznia. A tanterem a bizalom tere.
„Az oktatási rendszerünk egyáltalán nincs felkészülve a mentális problémákra”
A felmérések szerint nagyon rossz a gyerekek és kamaszok mentális állapota, aminek a kezelése az egészségügyi túltelítettsége miatt az oktatási rendszerre szakad. Az iskolák azonban nem csak a problémák felismerésével állnak hadilábon, de az iskolapszichológusok és szociális segítők folyamatos hiányával is küzdenek. Maréknyi iskolapszichológus próbálja a felszínen tartani a krízisben lévő gyerekeket, pedig az ő feladatuk nem a terápia lenne.