Látványos, a magyar nyilvánosságban is jól eladható amerikai támogatás reményében érkezett Washingtonba népes delegációjával Orbán Viktor, és ennek számára legideálisabb formája az orosz olaj ellen november 21-én élesedő amerikai szankciók alóli mentesség, de minimum a jövő évi választásokig való halasztása lenne.
Hogy ezt megkapja-e a magyar idő szerint péntek kora esti találkozón a Fehér Házban, egyelőre legfeljebb csak találgatni lehet, de miután a magyar kormány kommunikációsan szinte mindent erre az ügyre tett fel, messze nem elképzelhetetlen, hogy Orbán azzal fog hazatérni: elérte, amit akart, amíg ő van hatalmon, Magyarország továbbra is Putyintól veheti az energiát.
Azt valószínűleg a zárt ajtós washingtoni találkozó után is kevésbé fogjuk látni, hogy mi lesz ennek az ára, és a magyar kormány a remek politikai kapcsolatokra hivatkozva más dealekben milyen védelmi pénz megfizetésével vásárolja meg a választás előtti amerikai támogatást.
Orbán Viktor mindenesetre azt mondta előzetesen a remélt egyezségről: „Nem akarok adni érte semmit a szó üzleti értelmében.”
Trump legendásan kiszámíthatatlan, a gazdasági egyezségeknek többnyire alárendelt külpolitikájának a track recordja egyszerre lehet figyelmeztetés és kecsegtethet reményekkel is az Orbán-kormány számára. A két leglátványosabb, de merőben ellentétes példa Indiáé és Argentínáé, és a Karmelitában abban bízhatnak, hogy a mi esetünkben inkább a Buenos Aires-i forgatókönyvet követik majd az események.
Az argentin elnök, a láncfűrészes jobboldali libertariánus Javier Milei azután nyerte meg október végén a félidős választásokat, hogy Donald Trump 40 milliárd dolláros mentőcsomagot jelentett be Argentína számára, úgy, hogy a további pénzek folyósítását a regnáló elnök sikeréhez kötötte.
Bár ezt egy magát komolyan vevő szuverenitásvédelmi hivatal joggal tekinthetné nyílt külső beavatkozásnak a választásokba, Trump politikai támogatása sokat számíthatott, aminek a választási eredményekre is befolyása volt.
Egy kisebb volumenű, de azért látványos eredményként felmutatható washingtoni egyezség a magyar kormány számára is fontos lenne abban a NER számára kritikus magyar belpolitikai helyzetben, amihez hasonlóval a rendszer 2010-es fennállása óta nem kellett szembenéznie Orbánéknak.
Bár egy politikai egyezségnek számos eleme lehet új amerikai befektetésektől külkereskedelmi megállapodásokon át a kettős adóztatás elkerüléséről még Biden alatt felmondott egyezség visszaállításáig, a magyar kormányzati kommunikáció annyira erősen a szankciókra, az orosz energiára és a propagandában ehhez kötött energiabiztonságra és rezsicsökkentésre van ráfixálva, hogy a kulcs számukra az erre kapott további garancia lenne - lehetőleg úgy, hogy az legalább a jövő évi választásokig Washingtonból biztosított legyen.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Információink szerint Orbán Viktor mellett öt ember vesz részt a magyar delegációból a Trumppal folytatott munkaebéden. A minisztereket és cégvezetőket egyebek mellett a Four Seasonsben, Sofitelben, Waldorf Astoriában szállásolják el.
Vlagyimirral mindig jól elbeszélgetünk, de utána nem jutunk sehova – indokolta a lépést.
A miniszterelnök szerint mi nem ajándékot kérünk az amerikai elnöktől, hanem annak a belátását, hogy az orosz olajra kivetett szankciók a Magyarországhoz hasonló országokat lehetetlen helyzetbe hozzák.
Mindenkit meglepett Javier Milei győzelme a félidei választáson. Töredékére csökkentette az inflációt és bedurrantotta a gazdasági növekedést, de még bőven nem sikerült átlagos országgá sem tennie Argentínát.
A Trump adminisztráció súlyos csapást mérhet a magyar gazdaságra.
A magyar miniszterelnök jövő héten utazik Washingtonba.
Trumpot egyszer meggyőzte Orbán, kérdés, az meddig lesz elég.
Donald Trump második ciklusának első, Oroszország elleni intézkedései november 21-ig adnak időt a tranzakciók lezárására.
Eddig a legtöbb olajjal kapcsolatos szankció az exportinfrastruktúrát érintette, most viszont már a keresleti oldalt szankcionálja az USA. Orbán washingtoni találkozója lakmusztesztje lesz annak, mennyire gondolja komolyan Trump a Kreml elleni nyomásgyakorlást. Interjú Tom Keatinge-gel, a RUSI Pénzügyi és Biztonságpolitikai Központjának alapító igazgatójával.
A magyar olajcég azt közölte, hogy a vezeték horvát szakasza nem képes elég olajat szállítani. A horvátok szerint a MOL kérte, hogy csökkentsék az áramlási kapacitást.
Ugyanakkor továbbra is tartják, hogy két vezetéken kell érkeznie az olajnak, hogy biztosítsák az ország ellátását.
Zelenszkij már két éve is felrobbantotta volna az olajvezetéket, most üt vissza, hogy Magyarország 2022 óta nem sokat tett a leválásért az oroszokról. De miért most támadják a Druzsbát az ukránok, mennyit érnek Orbánék fenyegetései, és mi lesz a magyar ellátással?
Az FT szerint Washington nagyon konkrét információkkal segíti a Barátsághoz hasonló létesítmények elleni ukrán dróntámadásokat.
Orbán washingtoni útja előtt szenátorok egy kétpárti csoportja felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel az orosz energiahordozók vásárlásával.
A hétvégén Amerikában tárgyalt a külügy kis atomerőművek magyarországi építéséről. A kelet-magyarországi épülő autógyárak, valamint Paks I. és a Mátrai Erőmű elvileg közelgő leállása miatt csakugyan égető szükség lenne új áramtermelő infrastruktúrára. A világon csak két helyen van ilyen.
Az amerikai atomenergetikai mamutcég, a Westinghouse fűtőanyagrészlegének vezetője szerint még Putyin legszorosabb EU-s szövetségese is próbál más forrást találni Oroszország helyett.
A Framatome 2027-től szállít üzemanyagot az erőműnek.