Látványos, a magyar nyilvánosságban is jól eladható amerikai támogatás reményében érkezett Washingtonba népes delegációjával Orbán Viktor, és ennek számára legideálisabb formája az orosz olaj ellen november 21-én élesedő amerikai szankciók alóli mentesség, de minimum a jövő évi választásokig való halasztása lenne.
Hogy ezt megkapja-e a magyar idő szerint péntek kora esti találkozón a Fehér Házban, egyelőre legfeljebb csak találgatni lehet, de miután a magyar kormány kommunikációsan szinte mindent erre az ügyre tett fel, messze nem elképzelhetetlen, hogy Orbán azzal fog hazatérni: elérte, amit akart, amíg ő van hatalmon, Magyarország továbbra is Putyintól veheti az energiát.
Azt valószínűleg a zárt ajtós washingtoni találkozó után is kevésbé fogjuk látni, hogy mi lesz ennek az ára, és a magyar kormány a remek politikai kapcsolatokra hivatkozva más dealekben milyen védelmi pénz megfizetésével vásárolja meg a választás előtti amerikai támogatást.
Orbán Viktor mindenesetre azt mondta előzetesen a remélt egyezségről: „Nem akarok adni érte semmit a szó üzleti értelmében.”
Trump legendásan kiszámíthatatlan, a gazdasági egyezségeknek többnyire alárendelt külpolitikájának a track recordja egyszerre lehet figyelmeztetés és kecsegtethet reményekkel is az Orbán-kormány számára. A két leglátványosabb, de merőben ellentétes példa Indiáé és Argentínáé, és a Karmelitában abban bízhatnak, hogy a mi esetünkben inkább a Buenos Aires-i forgatókönyvet követik majd az események.
Az argentin elnök, a láncfűrészes jobboldali libertariánus Javier Milei azután nyerte meg október végén a félidős választásokat, hogy Donald Trump 40 milliárd dolláros mentőcsomagot jelentett be Argentína számára, úgy, hogy a további pénzek folyósítását a regnáló elnök sikeréhez kötötte.
Bár ezt egy magát komolyan vevő szuverenitásvédelmi hivatal joggal tekinthetné nyílt külső beavatkozásnak a választásokba, Trump politikai támogatása sokat számíthatott, aminek a választási eredményekre is befolyása volt.
Egy kisebb volumenű, de azért látványos eredményként felmutatható washingtoni egyezség a magyar kormány számára is fontos lenne abban a NER számára kritikus magyar belpolitikai helyzetben, amihez hasonlóval a rendszer 2010-es fennállása óta nem kellett szembenéznie Orbánéknak.
Bár egy politikai egyezségnek számos eleme lehet új amerikai befektetésektől külkereskedelmi megállapodásokon át a kettős adóztatás elkerüléséről még Biden alatt felmondott egyezség visszaállításáig, a magyar kormányzati kommunikáció annyira erősen a szankciókra, az orosz energiára és a propagandában ehhez kötött energiabiztonságra és rezsicsökkentésre van ráfixálva, hogy a kulcs számukra az erre kapott további garancia lenne - lehetőleg úgy, hogy az legalább a jövő évi választásokig Washingtonból biztosított legyen.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
A magyar miniszterelnök jövő héten utazik Washingtonba.
Az FT szerint Washington nagyon konkrét információkkal segíti a Barátsághoz hasonló létesítmények elleni ukrán dróntámadásokat.
A hétvégén Amerikában tárgyalt a külügy kis atomerőművek magyarországi építéséről. A kelet-magyarországi épülő autógyárak, valamint Paks I. és a Mátrai Erőmű elvileg közelgő leállása miatt csakugyan égető szükség lenne új áramtermelő infrastruktúrára. A világon csak két helyen van ilyen.
Zelenszkij már két éve is felrobbantotta volna az olajvezetéket, most üt vissza, hogy Magyarország 2022 óta nem sokat tett a leválásért az oroszokról. De miért most támadják a Druzsbát az ukránok, mennyit érnek Orbánék fenyegetései, és mi lesz a magyar ellátással?
Eddig a legtöbb olajjal kapcsolatos szankció az exportinfrastruktúrát érintette, most viszont már a keresleti oldalt szankcionálja az USA. Orbán washingtoni találkozója lakmusztesztje lesz annak, mennyire gondolja komolyan Trump a Kreml elleni nyomásgyakorlást. Interjú Tom Keatinge-gel, a RUSI Pénzügyi és Biztonságpolitikai Központjának alapító igazgatójával.
Ugyanakkor továbbra is tartják, hogy két vezetéken kell érkeznie az olajnak, hogy biztosítsák az ország ellátását.
Az amerikai atomenergetikai mamutcég, a Westinghouse fűtőanyagrészlegének vezetője szerint még Putyin legszorosabb EU-s szövetségese is próbál más forrást találni Oroszország helyett.
A miniszterelnök szerint mi nem ajándékot kérünk az amerikai elnöktől, hanem annak a belátását, hogy az orosz olajra kivetett szankciók a Magyarországhoz hasonló országokat lehetetlen helyzetbe hozzák.
A magyar olajcég azt közölte, hogy a vezeték horvát szakasza nem képes elég olajat szállítani. A horvátok szerint a MOL kérte, hogy csökkentsék az áramlási kapacitást.
Donald Trump második ciklusának első, Oroszország elleni intézkedései november 21-ig adnak időt a tranzakciók lezárására.
Vlagyimirral mindig jól elbeszélgetünk, de utána nem jutunk sehova – indokolta a lépést.
A Trump adminisztráció súlyos csapást mérhet a magyar gazdaságra.
Orbán washingtoni útja előtt szenátorok egy kétpárti csoportja felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel az orosz energiahordozók vásárlásával.
Mindenkit meglepett Javier Milei győzelme a félidei választáson. Töredékére csökkentette az inflációt és bedurrantotta a gazdasági növekedést, de még bőven nem sikerült átlagos országgá sem tennie Argentínát.
A Framatome 2027-től szállít üzemanyagot az erőműnek.
Információink szerint Orbán Viktor mellett öt ember vesz részt a magyar delegációból a Trumppal folytatott munkaebéden. A minisztereket és cégvezetőket egyebek mellett a Four Seasonsben, Sofitelben, Waldorf Astoriában szállásolják el.
Trumpot egyszer meggyőzte Orbán, kérdés, az meddig lesz elég.