„Magyarországnak is kell egy big brother” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői háttérbeszélgetésen, amelyen legfőbb téma a washingtoni megállapodások, ezen belül is a pénzügyi védőpajzs volt. „Ha beáll mögéd egy nagy, kigyúrt ember, akkor nem kötnek beléd”, indokolt. Bár ez úgy hangzik, mintha rendkívül egyedülálló egyezség lenne, valójában néhány mondattal korábban maga a miniszter leplezte le, hogy van már Magyarországnak egy big brother-je. Kína.
Ilyen védőpajzsot nagy és erős országoktól lehet kérni, például 5 milliárd euró értékben van ilyen megállapodás Kínával, és a kamatswap mellett vannak nagy infrastrukturális hiteleink is Kínától, magyarázta a miniszter. Az, hogy van egy pénzügyi védőpajzsunk Kínától, eddig valahogy mindig elveszett a hírek forgatagában. Ezt a finanszírozási eszközt most Orbánék washingtoni útja helyezte reflektorfénybe. A gazdaság jövőjét tekintve ugyanis fontos témáról van szó, hiszen valamilyen pénzügyi, gazdasági vészhelyzet esetén nagyon nagy jelentősége lehet.
A kormány időzítése is szokatlan: bár rendre igyekeznek nyomatékosítani, sőt az elemzők szerint sincs olyan kritikus helyzetben a magyar gazdaság és a finanszírozás, hogy ilyenre szükségünk legyen, mégis akad számos probléma. Nem jönnek az uniós pénzek, és egyelőre az sem látszik, mikor és mitől nyílhatnának meg újra az uniós pénzcsapok Magyarország előtt.
A gazdaság évek óta képtelen értelmezhető növekedést felmutatni, rettentően drága az adósságfinanszírozásunk, a költségvetésen pedig akkora lyuk tátong – amin nyilván nem segít a kormány választási osztogatása –, hogy drasztikusan meg kellett változtatni a legfőbb számokat. Ahogy tavaly, úgy idén és jövőre is 5-5 százalékos hiánnyal tervez a kormány, miközben a módosított hiánycél eddig idén 4,5 százalék volt, a 2026-os költségvetést pedig 3,7 százalékkal tervezték. Hogy valójában mi motiválta Orbánékat, hogy pénzügyi csomagról (benne a swap line-nal és államközi hitelekkel) tárgyaltak Donald Trumppal, arról semmilyen információ nincs.
Orbánék azonban akárhogy sugallták a pénzügyi védőpajzs (a swap line) újszerűségét, rendkívüliségét, hogy egy „kigyúrt ember” állt Magyarország mögé, hazánknak van már egy ilyen nagy testvére.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Orbán valószínűleg egy „IMF-light” típusú hitelről állapodott meg Washingtonban, de a csomag körül rengeteg a kérdőjel, kezdve onnan, hogy mit is írtak alá, aláírtak-e bármit is. Ha igen, védőpajzsként tényleg jól működhet, de ha nem, beüthet a TACO-hatás.
Minden gazdasági mutató rosszabb lesz a vártnál, viszont a pénzszórás nem marad el, sőt. A deficit 5000 milliárd forint fölé nő, az államadósság évekig nem csökken. Az idei gazdasági növekedésre még kisebb számot mondott Nagy Márton, aki adóemelést is bejelentett.
2024-ben újabb mérföldkőhöz ért Magyarország és Kína kapcsolata: egész Európát tekintve hazánkba érkezik a legtöbb tőke a távol-keleti kommunista államból. Hogy jutottunk el idáig?