• Mivel az orosházi választókerületben 1990 óta mindig az nyert, aki aztán kormányra került, megnéztük, hogyan áll helyben a Tisza Párt.
• Kiderült, hogy a Fidesz évek óta saját maga ellen dolgozik a körzetben.
• A Tisza jó helyzetből indul, de a falvakon még elbukhatja a győzelmet.
• A helyiek már most nagyon megosztottak.

„Hogy milyen az élet Orosházán? Szar” – mondta a nyugdíjas férfi, majd sorolni kezdte a bezárt vagy takaréklángon termelő helyi gyárakat. Üveggyár, kőolajipari és gázipari gépgyár, mezőgazdasági gépgyár, baromfifeldolgozó, faipari vállalat. Miközben az elbocsátott dolgozók ezreit számolta össze, mellette ülő ismerőse az üveggyárban 1975-ben kapott fizetése és a baromfifeldolgozóban dolgozó munkások gyermekeinek fenntartott vállalati óvoda iránt nosztalgiázott. A két férfi egyszerre gyászolta a fiatalságát és a szocializmusban még dübörgő iparvárost.

Nem alaptalanul. Orosháza a rendszerváltás óta ugyanazon a lejtőn csúszik lefelé, amin Komló, Ózd vagy Salgótarján. Az ipar leépítésére a Békés megyei város sem tudott érdemben reagálni, nem is csoda, hogy megindult az elvándorlás. Az 1980-ban még 36 ezres települést már csak 26 ezren lakják.

Talán ennek a hányattatott múltnak is köszönhető, hogy Orosháza és környéke az országos politika barométerévé vált. A dél-békési terület 1990 óta mindig olyan parlamenti képviselőt választott, aki a később kormányt alakító párt jelöltje volt. Ezzel egyike annak a kevés választókerületnek, ami előre a győzteshez húzott. Mivel nyolc választás elég sok ahhoz, hogy véletlennek lehessen nevezni a jelenséget, elmentünk az orosházi járásba, hogy felmérjük, mennyi esélye van itt a Tisza Pártnak.

A magára hagyott város