Ez botrányos, mondta az egyik. Trump megbízottjának pszichiáterre lenne szüksége, mondta a másik. A harmadik csak cifra káromkodásokkal válaszolt. Ilyen reakciókat kapott a Politico, amikor az új amerikai béketervről érdeklődött európai diplomatáknál és tisztviselőknél.

A híresen jó kapcsolatokkal rendelkező lap egy sor olyan névtelen forrást kérdezett, akik felháborítónak tartják az amerikai kormányzat új javaslatát az ukrajnai háború lezárására. A nyílt színen egyelőre nincs látványos konfliktus, de a háttérben nagyban folynak a tárgyalások: a német kancellár beszélt Trumppal, Merz, Macron és Starmer beszélt Zelenszkijjel, és a három európai vezető még ma tárgyal személyesen is a G20-on. A sietség indokolt, hiszen az amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy ha Zelenszkij egy héten belül nem fogadja el az ultimátumot, akkor megvonja tőle a katonai segítséget.

Az ukránok kihagyásával és az oroszok bevonásával készült tervezet feltételei szerint Ukrajna kénytelen lenne feladni az ország keleti részén elfoglalt területeket, haderejét felére csökkenteni és hatékony fegyvereit átadni. „Ahhoz, hogy bármely béketerv sikeres legyen, Ukrajna és Európa támogatására is szükség van” – mondta az EU külügyi képviselője, Kaja Kallas újságíróknak. „A nyomást az agresszorra kell gyakorolni, nem az áldozatra. Az agresszió jutalmazása csak további agressziót eredményez.”

Ezen a nyilatkozaton kívül jórészt kivárnak az európai vezetők, és Zelenszkij is arról beszélt, hogy Ukrajna még előtte áll történelme egyik legnehezebb döntésének: vagy a méltóságukat veszítik el, vagy az amerikai támogatást. De egyelőre nem utasította el a tervet, és nem is kritizálta élesen azt. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy brüsszeli zárt körű találkozón ugyanakkor elmondta az európai minisztereknek, hogy nyilvánvalóan Oroszország diktálta az új feltételeket.

„A lényeg az, hogy egyetlen béketerv sem megvalósítható, ha az agresszor megnyugtatásán alapul”

– mondta egy, a kijelentéseit közvetlenül ismerő személy szerint. „Ez csak még több háborút és brutalitást hozhat Ukrajnára és egész Európára.”

Több EU-diplomata és tisztviselő is azt mondta a Politicónak, hogy Trump megbízottja, Steve Witkoff kiszivárgott javaslatai tönkretehetik az esélyüket arra, hogy az uniós tagállamok elfogadják a befagyasztott orosz vagyonra épülő hitelcsomagot. Az európai vezetők azt remélték, hogy a jövő hónapban esedékes csúcstalálkozón véglegesíthetik az úgynevezett „kártérítési hitel” megállapodást, amely Zelenszkij szerint életmentő lehetne. „Az európaiak a lábukat lejárják, hogy megtalálják a megfelelő megoldást a pénzeszközök ukránok javára történő felhasználására, Trump pedig profitálni akar belőlük” – mondta az egyik forrás. „Ezt a javaslatot valószínűleg mindenki el fogja utasítani.”

Egy kivétel

Persze a mindenkibe nem tartozik bele Magyarország kormánya. Orbán Viktor levélben jelezte az Európai Bizottságnak, hogy besorol Trump mögé. „Európa előtt két út áll. Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat. Ehhez persze a háborúpárti vezetőknek szembe kell néznie azzal, hogy az elmúlt három és fél évben egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét” – írta a miniszterelnök.

A Politico által megismert levelében Orbán azt írta Ursula von der Leyennek, hogy „az európaiaknak haladéktalanul és feltétel nélkül támogatniuk kell az Egyesült Államok békekezdeményesét”.

„Az amerikai elnök támogatásán túlmenően haladéktalanul autonóm és közvetlen tárgyalásokat kell kezdeményeznünk Oroszországgal” - tette hozzá.

Az EU egyik névtelenséget kérő tisztviselője azt mondta: „Az európai vezetők, valamint az EU-n kívüli partnerek között intenzív együttműködés és koordináció folyik annak érdekében, hogy a legutóbbi fejleményekre tekintettel továbbra is biztosítsák ezt a támogatást.” Ugyanakkor Orbán a levélben kijelentette, hogy Magyarország „nem támogatja, hogy az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”, és „nem járul hozzá ahhoz, hogy ilyen döntést az EU nevében és keretében hozzanak”.

A magyar kormány régóta és következetesen próbálja akadályozni az Ukrajna védelméhez szükséges katonai és pénzügyi segítséget, miközben hevesen ellenzi az Oroszországra kivetett szankciókat. (Politico 1, 2, 3)