„Csinálhatnánk, hogy leszereljük az ajtókat a vécékről, bekamerázunk mindent, a teraszra állítunk több securityt – ilyen valtonos, gyúrós bosszokat –, akik kitörik a fogukat azoknak, akik rágyújtanak egy spanglira.”

A budapesti kocsmatulajok – köztük a fentieket nyilatkozó interjúalanyunk – nem sok esélyt látnak az új kormányrendelet kivédésére, ami lehetővé tenné a rendőrség számára azoknak a helyeknek az ideiglenes bezárását, ahol kábítószer-kereskedelmen kapnak valakit. Bár egyikük sem tagadta, hogy van drogprobléma Magyarországon, de a minden előzmény nélkül áttolt rendeletet nem tartják alkalmasnak ennek megoldására.

Orbán Viktor miniszterelnök még az év elején hirdette meg a drogok elleni háborúját. Rövidesen ki is nevezte Horváth Lászlót a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztosnak, aki zéró toleranciát hirdetett. Ezzel egy időben a rendőrség látványosan elkezdett foglalkozni a drogkérdéssel, számos razziát tartott, Horváth pedig gyakran posztolt az eredményekről. De publikált bejegyzéseket repperekről is, akik szerinte a kábítószer-kereskedőkkel cinkoskodnak, amikor a drogokról reppelnek.

A fesztiválok után az új rendelettel a szórakozóhelyeken, a kocsmákban vagy saját megfogalmazásában a drogfészkekben ered a drogok után a kormányzat.

„Az minden üzemeltető számára félelmetes, hogy a felelősséget áthárítják a szórakozóhelyekre a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban. Ez kollektív büntetés. Oyan felelősséget hárítanak ránk, amire nincs teljes ráhatásunk. Valamilyen mértékben lehet szűrni a kábítószereket, oda lehet figyelni, de azt nem tudjuk megakadályozni, ami titokban történik” – mondta az egyik VII. kerületi szórakozóhely tulajdonosa.

Kereskedelmi kérdés

Cikkünkhöz több hely tulajdonosával is beszéltünk, de mind névtelenséget kértek, mivel nem szeretnének a hatóságok és a kormány céltáblájává válni. Megkérdeztük Kardos Tamást, a TASZ drogjogi szakértőjét is, aki segített értelmezni a rendeletet.

Ez lehetővé teszi a rendőrségnek, hogy akár három hónapra is bezárathassa a helyeket, ahol kábítószer-kereskedelem történt. Egyszerű használat miatt elviekben nem zárathatnak be semmit, kérdés azonban, hogy mi számít kereskedelemnek.

„Most akkor drogfészeknek nevezünk egy helyet, ahol kétszáz vendégből az egyik átadott a másiknak egy kettétört eki tablettát?” – tette fel a kérdést Kardos. Szerinte egy ilyen eset bárhol megtörténhet, amire az üzemeltetőnek nem sok ráhatása van, „azon túl, hogy mondjuk kiírja, a vendégek tartsák tiszteletben a törvényeket, vagy hogy a kábítószerek fogyasztása és birtoklása tilos”.

Ha be akarják záratni, megoldják

A nyári szezonban a kormány drogháborús politikáját érvényesítve a rendőrség aktívabban vette üldözőbe a kereskedőket. Ennek részeként a fesztiválok is a látókörükbe kerültek. Ez a fesztiválozók körében nem volt túl népszerű húzás, de nagy terhet tett a rendezvényszervezőkre is. Annak ellenére, hogy a fesztiválozók jellemzően nem ahhoz a réteghez tartoznak, ahol a drogfogyasztás valóban súlyos társadalmi problémákat okozna.

A klubszezon közeledtével a tulajok egy része már számított rá, hogy a helyeik a háború újabb színterévé válhatnak. Másokat éppenséggel váratlanul ért a dolog, de abban a legtöbben megegyeztek, hogy sokat nem tudnak tenni a razziák elkerüléséért. „Ha be akarnak záratni, úgyis megoldják” – mondta egy kisebb kocsma tulajdonosa a VIII. kerületben. Szerinte annyiféle követelménynek kell megfelelnie egy kocsmának, hogy valami hibát mindig lehet találni, a kérdés csak az, hogy mire van akarat a hatóságok részéről.