Politikai megfontolásokon alapuló kettős mérce, politikai boszorkányüldözés, beavatkozás a magyar belpolitikába. Többek között ezekkel a kifejezésekkel jellemezte Bóka János a magyar kormány Európai Unióval folytatott küzdelmét. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter éves parlamenti meghallgatásán hosszasan ostorozta az EU vezetését, és azt ígérte, hogy a magyar kormány minden rendelkezésére álló politikai eszközt igénybe vesz, hogy megszerezze a befagyasztott uniós forrásokat.

Bóka a meghallgatás elején rögtön kijelentette, hogy az EU polikrízisben van. Miután azt mondta, hogy a biztonsági, gazdasági, költségvetési, migrációs és intézményi válság egyszerre figyelhető meg a szövetség működésében, ráfordult az ukrajnai háborúra.

Azt mondta, hogy az EU „eszkalációban érdekelt” vezetése hibás döntéseket hozott az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az uniós vezetés ugyanis azt gondolta, hogy az orosz gazdaság az uniós szankciók miatt összeomlik majd, de ez egy „délibábos elképzelés” volt. Bóka szerint ezt a hozzáállást az uniós vezetők megváltoztathatták volna Donald Trump hivatalba lépésekor, de nem tették. „Történelmi tévedés volt.” Bóka beszélt arról is, hogy Ukrajna további uniós finanszírozásával kapcsolatban még nincs döntés, a kérdés a decemberi EU-csúcson újra téma lesz. A magyar kormány azonban továbbra sem támogat olyan megoldást, ami a magyar adófizetők pénzéből finanszírozná Ukrajnát.

Bóka Ukrajna esetleges EU-tagságával kapcsolatban azt mondta, hogy az ország csatlakozásához az alapvető feltételek sem adottak. Az ukrán vezetés azonban egyfajta biztonsági garanciaként értelmezi a tagságot. Bóka szerint ez a hozzáállás az uniós értékek teljes félreértelmezése. A magyar kormány nem támogatja Ukrajna EU-tagságát, helyette azt szeretnék, hogy az EU stratégiai együttműködést kössön az országgal.

Bóka beszélt az orosz energiahordozók importját 2028 januárjától betiltó, RePowerEU ütemtervről is. Azt mondta, hogy a rendelet-tervezetben meghatározott határidő észszerűtlenül rövid, a lépés pedig 4 százalékkal visszavetné Magyarország GDP-jét. A magyar kormány szerint a témában addig nem indokolt további jogalkotási lépést tenni, ameddig nem kötik meg az ukrajnai békét.

Az EU következő, 2028-2034 közötti 7 éves költségvetési tervezetével kapcsolatban Bóka azt mondta, hogy a kormánynak alapvető fenntartásai vannak az Európai Bizottság által nyáron előterjesztett javaslattal. Azért, mert a javaslat szerintük csökkentené a tagállami ellenőrzés lehetőségeit, a kondicionalitási rendszerek kiszélesítésével további lehetőséget adna a Bizottságnak a politikai nyomásgyakorlásra, és túl sok pénzt fordítana Ukrajna támogatására.

Bóka más szakpolitikai témákban is kritizálta a Bizottságot. Azt mondta, hogy a szervezet irracionális klímacélokat fogalmazott meg, kedvezőtlen kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, a migrációs politikában pedig politikai megfontolásokon alapuló kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.

Bóka beszélt a jogállamisági hiányosságok miatt Magyarországgal szemben megindított 7-es cikkely szerinti eljárásról is. Elmondta, hogy a soros dán elnökség egy meghallgatást tartott ősszel az ügyben, és valószínűleg a januárban hivatalba lépő ciprusi elnökség is tart majd meghallgatást.

Bóka szerint az eljárás már teljesen átpolitizálódott, a meghallgatásokon nincs érdemi szakmai párbeszéd, a „politikai boszorkányüldözés” pedig az elmúlt fél évben szintet lépett, mert az ügy új, európai parlamenti jelentéstevője már a magyar belpolitikába is beavatkozott, amikor egy konferencián arról beszélt, hogy a tanácsi döntésekkel befolyásolni lehet a jövő áprilisi választás eredményét.

A befagyasztott uniós forrásokról csak a parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva beszélt a miniszter. Azt mondta, hogy az ügyben politikai nyomásgyakorlás zajlik, a forrásokat kizárólag politikai alapon tartják vissza az uniós intézmények. Példaként Lengyelországot hozta. Azt mondta, hogy a Bizottság annak ellenére biztosított korlátlan hozzáférést a 2023-ban hivatalba lépett lengyel kormánynak a befagyasztott forrásokhoz, hogy az új kormány csak egy másfél oldalas akciótervet rakott le a Bizottság asztalára, amiből ráadásul egyetlen elemet sem valósított meg.

Bóka szerint ebben a politikai játszmában egy idő után már nem lehet jóhiszeműen részt venni, ezért a magyar kormány a jövőben minden rendelkezésére álló politikai eszközt igénybe vesz, hogy megszerezze a magyar embereknek járó forrásokat.