A francia Odoxa közvélemény-kutató intézet először mérte azt, hogy a 30 éves szélsőjobboldali vezető, Jordan Bardella megnyerné a következő, 2027-re tervezett elnökválasztást, függetlenül attól, kik lennének az ellenfelei – írja a Reuters.

A felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés (RN) jelenlegi elnöke, a pártot hosszú ideig vezető Marine Le Pen politikai örököse több szavazatot kapna bárki másnál, ha ezen a héten tartanák az elnökválasztást. Az Odoxa szerint Bardella az első fordulóban a jelöltektől függően a szavazatok 35 vagy 36 százalékát szerezné meg, és a második fordulóba jutó valamennyi jelöltet legyőzné. Az ezerfős kutatást november 19-én és 20-án végezték.

„Jordan Bardella és hívei számára sajnálatos módon – és mindenki más számára szerencsére – az elnökválasztás elsöprő favoritjának lenni hónapokkal a voksolás előtt semmiféle garanciát nem jelent a sikerre”

– fogalmazott az Odoxa a felmérés eredményeihez kiadott jelentésében.

Marine Le Pent és pártjának több EP-képviselőjét és asszisztensét márciusban bűnösnek mondta ki egy párizsi bíróság közpénzek hűtlen kezelésében. A bíróság szerint durván 2,9 millió eurós (1 milliárd 168 millió forintos) kárt okoztak azzal, hogy az Európai Parlamenttel 2004. és 2016. között olyan embereket fizettettek, akik az EP helyett valójában a Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek dolgoztak. Az elsőrendű vádlott Le Pent, aki a bűncselekmények idején a párt elnöke és EP-képviselője volt, azonnali hatállyal öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, így, nem indulhat a 2027-es francia elnökválasztáson. Le Pen tagadja, hogy bármi törvénytelent tett volna.

Bardellát – akinek népszerűségi mutatója már meghaladja mentoráét – a párt egyértelmű jelöltjeként tartják számon arra az esetre, ha az ítéletet helybenhagyják.
Az Odoxa Bardellát a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchonnal, a mérsékelt baloldali Raphaël Glucksmann-nal, valamint a centrista korábbi miniszterelnökökkel, Gabriel Attallal és Édouard Philippe-pel szemben is vizsgálta. A felmérés szerint Bardella a második fordulóban 74 százalékot szerezne Mélenchon ellen, Philippe-pel szemben pedig szorosabb, 53 százalékos eredményt érne el. A közvélemény-kutatás hibahatára 2,5 százalékpont volt.

A hónap elején egy másik felmérés még azt mutatta, hogy Bardella kis különbséggel kikapna Philippe-től egy esetleges második fordulóban.

Emmanuel Macron utódjelöltjeinek gyenge szereplése azzal függ össze, hogy Macron népszerűsége nagyot esett, miután 2024 közepén előrehozott választást hirdetett.A választás három, nagyjából egyenlő méretű blokkot hozott a törvényhozásba: a szélsőjobbot, a szélsőbalt és Macron centrista erőit. Bár Franciaországban a miniszterelnököt a köztársasági elnök jelöli, bírnia kell a parlamenti többség támogatását. Ez ebben a felállásban egyáltalán nem könnyű, a különböző táborok között ugyanis erős ideológiai ellentétek vannak.

Az új miniszterelnök elsődleges feladata a jövő évi költségvetés elfogadtatása lenne. Franciaország GDP százalékában kifejezett államadóssága kétszerese az EU által előírt maximumnak, vagyis mindenképpen megszorításokra lenne szükség, ami ellen óriási tiltakozások vannak az országban. A szélsőséges pártok új elnökválasztást követelnek, amit jelen állás szerint valószínűleg a szélsőjobb nyerne. Rendesen 2027-ben lenne választás. Erről az egész helyzetről legutóbb itt írtunk bővebben.