Az MNB lezárta azt a piacfelügyeleti eljárást, amelyben azt vizsgálták, hogy összesen hét magánszemély törvénysértő módon, bennfentes információk birtokában kereskedett-e még 2023 nyarán az Opus Global Nyrt. részvényeivel a tőzsdén. Az ügy, amelyben egy embert már idén januárban vétkesnek találtak, és ezért megbüntettek 21 millió forintra, azért vált közérdeklődésre számot tartóvá, mert februárban a kormánypárti Index arról írt, hogy Magyar Péter lehetett azok egyike, akik szabálytalanul kereskedtek; a lap akkori cikke szerint az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is eljárást indított.

A nemzeti bank most lezárult vizsgálata viszont Magyart nem marasztalta el sem bennfentes kereskedelem, sem piaci manipuláció miatt, igaz, a két pontban más és más indokkal zárta le intézkedés nélkül az eljárást. Az MNB erről szóló határozatának egy oldalát a Tisza párt sajtóközleményként is elküldte Magyar Péternek azzal a megjegyzésével, hogy „a Magyar Nemzeti Bank tegnap intézkedés alkalmazása nélkül megszüntette a bennfentes kereskedelem és tiltott piaci manipuláció miatt ellenem indított mindkét eljárást. Az egyiket jogsértés hiányában, a másikat azért, mert hónapokig nem volt képes felderíteni a tényállást”. Magyar szerint az MNB döntése jelzi, hogy Varga Mihály jegybankelnökként nem hajlandó behódolni Orbánnak, illetve azt jelenti, hogy „Orbán Viktor, valamint a fideszes bűntársai és propagandistái hónapokig hazudoztak a magyar embereknek és minden alap nélkül vádoltak bűncselekmények elkövetésével”.

A végzésből valóban az olvasható ki, hogy a piaci manipuláció vizsgálata során az MNB nem tárt fel jogsértést, míg a bennfentes kereskedelem ügyében azért szüntették meg az eljárást intézkedés nélkül, mert „a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható”. A vizsgálat lezárásáról kiadott MNB-közlemény szerint a mostanáig vizsgált hat személyből kettő esetében „a bizonyítás szempontjából kiemelt jelentőségű információkat (így például az adott időszakra vonatkozó híváslistákat) nem tudott megismerni a jelenlegi jogszabályi keretekre tekintettel, így azt a bizonyíthatóság hiányára tekintettel lezárta”. Azt is hozzáteszi ugyanakkor az MNB, hogy az ügyben minden releváns bizonyítékot „a szélesebb eszköztárral bíró nyomozóhatóságok” rendelkezésére bocsátott.

De mi is történt? Az Opus, amelynek 47,33 százaléka a tőzsdén forgó közkézhányad, a további csaknem 53 százalékából pedig 23,42 százalékkal Mészáros Lőrinc a legnagyobb tulajdonosa, 2023. július 19-én döntött egy részvény-visszavásárlásról. Erről már július 14-én előterjesztés készült, és abban bennfentes információként azonosították ezt a tervezett lépést. A döntést azonban csak a 21-i, pénteki piaczárás után jelentették be. Ez önmagában szabálysértő cselekedet volt, aminek meg is lett a következménye: az MNB kimondta, hogy a cég megsértette a piaci visszaélésekről szóló jogszabályi rendelkezéseket, az erről szóló határozatuk itt olvasható pdf-ben.

De ami az esetünkben fontos: a cégnek ez az előterjesztés készítésétől számított egyhetes halogatása lehetővé tette, hogy a részvény-visszavásárlás híre eljusson többekhez, és azok megpróbálhassanak a bennfentes információval kereskedni – ráadásul még a döntés után is volt erre két kereskedési napja bárkinek. És voltak is, akik fülest kaptak – illetve nyilván a fellendülő kereskedés sok más befektető fantáziáját is megmozgathatta, ez jól látszik azoknak a napoknak a piaci forgalmából és árfolyam-adataiból.

Az ominózus pénteken, július 21-én 168,8 forintos nyitóáron kezdtek kereskedni az Opus részvényeivel, napközben az árfolyam 183 forintig emelkedett, és ennek közelében, 181,8 forinton zárt, a mélypontja a nyitóár volt. Hétfőn, 24-én 190 forinton nyitott az Opus, és 188-223,5 forint közötti napközbeni mozgás után 217 forinton zárt. A forgalom kiugróan magas volt ezekben a napokban, pénteken 2 945 037 darab részvénnyel kereskedtek, hétfőn 6 911 836 darabbal, kedden 4 577 557 darabbal (a júliusi napi átlag 1,25 millió darab volt, enélkül a három nap nélkül nem egészen 662 ezer darab).

Az MNB mostani piacfelügyeleti eljárása megállapította, hogy négyen (illetve a januárban megbírságolt személlyel együtt öten) ki is használtak a bennfentes információt, és szabálytalanul kereskedni kezdtek a papírral. Ezt a négy személyt most összesen 74,75 millió forintra büntették, valamint feljelentették a bennfentes kereskedelmet és bennfentes információ jogosulatlan közzétételét tiltó jogszabályok megsértése miatt.

Az MNB szerint róluk bizonyítható ugyanis, hogy az Opus közzététele előtt tudomást szereztek a bennfentes információnak minősített részvény-visszavásárlási programról, majd ennek birtokában adtak tőzsdei megbízásokat. Egy magánszemély a megbízások egy részét nem saját javára, hanem további személyek részére, azok finanszírozásával hajtotta végre, illetve másoknak is – annak kifejezett bizalmas jellegére is utalva – jogosulatlanul továbbadta a bennfentes információt.

Magyar Péter februárban a kormánymédiában leírt vádakra úgy reagált, hogy „az Index cikke full kamu”, a banki kimutatásai bizonyítják ugyanis, hogy július 21-én nem vásárolt Opus-részvényeket, hanem csak július 25-én, azaz több nappal a hivatalos bejelentés után vett belőlük, amikor már mindenki tudott a visszavásárlásról. Azt is mondta, hogy az akkor vásárolt részvények „egy részét viszonylag hamar eladta, azokon keresett, míg egy részét megtartotta, azokból rosszabb árfolyamon tudott kiszállni”.

Ez azért érdekes, mert azon a keddi napon 211-229 forint között mozgott a részvény árfolyama, és ugyebár az akkor vett részvényeinek egy részéből állítása szerint később már „rosszabb árfolyamon tudott kiszállni”. A historikus tőzsdei adatok szerint 2023. július 25-e után mindössze 9 olyan kereskedési nap volt, amikor a részvények minimumára 229 forint alatt volt, méghozzá történetesen a 25-e utáni kilenc nap. Tehát ha a vásárláskorinál rosszabb árfolyamon adta el a július 25-én vett Opus-részvényeket, akkor is viszonylag hamar ki kellett szállnia belőlük.