Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tizenötödik találkozójára kerül sor pénteken Moszkvában. A hírt péntek hajnal 4-kor a reptéren maga Orbán Viktor erősítette meg.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – mondta. A Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a kormányfő a közmédiának úgy fogalmazott: „A terv az, hogy nemcsak elindulunk, hanem meg is érkezünk Moszkvába, ami a háború miatt nem olyan egyszerű, mint szokott lenni, nagyot kell kerülni. Ezért hajnali 4-kor el kell indulnunk, hogy időben odaérjünk a ma délelőtt esedékes tárgyalásra. Az orosz elnökkel fogunk ma tárgyalni.”

Arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e a tárgyalásokon Putyin elnökkel, Orbán Viktor azt mondta: „Aligha tudjuk elkerülni”.

Csütörtökön még nem erősítették meg a találkozó tényét: a Kormányzati Tájékoztatási Központ, illetve a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely egyaránt azt nyilatkozták, hogy a szokott rend szerint fognak majd erről tájékoztatást adni. Putyin a maga részéről Kirgizisztánból azt üzente, hogy Orbánt mindig szívesen látják Moszkvában.

Maga Orbán is csak annyit mondott csütörtöki szabadkai látogatásán, hogy „naftáról” fog majd tárgyalni, de hogy hol, arról nem beszélt. Az viszont, hogy a kormánylap Mandiner Folytatódhat a békemisszió címmel számolt be Orbán moszkvai látogatásáról, már sejtetni engedi, hogy a hivatalos kommunikációban újra az ukrajnai háború lesz a fő téma.

Ez Orbán harmadik moszkvai útja, amióta az orosz-ukrán háború központi téma lett: igaz, ha pontosak akarunk lenni, az első ezek közül még a háború kitörése előtt történt, 2022. február elsején, de Orbán már akkor is békemisszióról beszélt. Mint ismeretes, nem járt sikerrel: a komikusan hosszú asztalnál folytatott megbeszélés után ugyan a magyar kormányfő nagyon optimistán nyilatkozott, de hogy miért, azt csak ő tudhatja:

Én arról győződtem meg ma, hogy a meglévő pozícióbeli különbségek áthidalhatóak, és lehetséges olyan megállapodást kötni, amely garantálja a békét, garantálja Oroszország biztonságát, és elfogadható a NATO-tagállamok számára is. Ilyen megállapodás lehetséges, és abban bízom, hogy a következő napokban és hetekben a tárgyalások ezt a megállapodást el is fogják érni

– mondta akkor Orbán, Putyin viszont bő három héttel később megindította a támadást Ukrajna ellen.

Orbán Viktornak viszont nem szegte a kedvét ez a kudarc, ezért két és fél évvel később újjáélesztette a békemissziót. A 2024. július 5-i moszkvai látogatás idején ráadásul Orbán – aki három nappal előtte Kijevben is járt – az Európai Unió Tanácsának soros elnöke volt, és ugyan semmilyen hivatalos felhatalmazása nem volt az EU részéről, mégis arról beszélt a Putyinnal tartott megbeszélés után, hogy “a magyar elnökség a következő fél évet, az akkor végzendő munkát békemissziónak tekinti.”

A békemisszió ezúttal se járt eredménnyel, hiszen az égvilágon semmi nem változott a következő fél évben: Oroszország meg sem próbált úgy tenni, mint akiben egyáltalán felmerülne, hogy visszavegyen a maximalista háborús célkitűzéseiből.