A KSH a kedden reggel közzétett részletes GDP-adatsorával megerősítette az első becsléskor közölt számokat. Vagyis a magyar gazdaság a harmadik negyedévben előző év azonos időszakához mértén a nyers és a kiigazított adatok szerint is 0,6 százalékkal növekedett, míg a második negyedévhez viszonyítva stagnált a teljesítmény.

Így ezzel a 2022-es választás óta eltelt 13 negyedévből továbbra is mindössze négyben tudott negyedéves bázison növekedni a magyar gazdaság. Éves alapon pedig az elmúlt egy évben vagy zsugorodott a teljesítmény, vagy csak stagnálással felérő enyhe bővülést tudott elérni.

A részletes adatokból az is világosan látszik, hogy a harmadik negyedévben is ugyanazok a területek okozzák a problémát. A GDP termelői oldalán

• az ipar képtelen magára találni, teljesítménye 1,7 százalékkal csökkent tovább,
• a mezőgazdaság teljesítménye ennél is nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal esett vissza,
• ezek mellett még az ingatlanügyeknél volt némi, 0,3 százalékos csökkenés.

Ezt próbálta ellensúlyozni az építőipar és a kereskedelem 2,6-2,6 százalékos, és a szolgáltatások 1,5 százalékos növekedése, valamint az egyébként sokkal kisebb súllyal szereplő ágazatok 1-3 százalék közötti bővülése.

A felhasználási oldalon továbbra is az Orbán és Nagy Márton által sem pártolt helyzet állt elő – Orbán egyenesen öngyilkos gazdaságpolitikának nevezte –, miszerint a háztartások fogyasztása az, ami húzni tudja a gazdaság teljesítményét, igaz, ez most kisebb mértékben történt, mint a második negyedévben. A KSH szerint a háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal bővült, míg a korábbi negyedévekben 3, vagy tavaly akár 5-6 százalékos növekedést is regisztráltak.

A beruházások továbbra is elmaradnak, igaz, a korábbiakhoz képest mérséklődött a csökkenés, a harmadik negyedévben 3 százalékos mínuszt regisztrált a KSH. A bruttó hazai termék 2025 harmadik negyedévi, 0,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 0,4, a bruttó felhalmozás 3,5 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,3 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítményt.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a megjelent adatokat alapján a magyar gazdaság kilátásai némileg borúsabbnak hatnak, hiszen egyedi tényezők, mint a mezőgazdaság mentette stagnálásra a harmadik negyedévet.

„Amiben bízni lehet, hogy a kormányzati intézkedések hatásai a negyedik negyedévre érnek be és képesek lesznek meglökni a fogyasztást és a beruházást negyedéves alapon az egyik oldalon. A másik oldalon pedig a szolgáltatások területét húzhatják meg az intézkedések”, írja.

Számokra lefordítva mindezt úgy értékeli, hogy „amennyiben az utolsó negyedévben sikerül beindítani a gazdaságot, és közel 1 százalékos negyedéves bázisú növekedést elérni, így teljesíthető lehet a 0,5 százalékos gazdasági növekedés az év egészére nézve. Mindez azonban még a tavalyi teljesítménynél is harmatosabb lenne, tehát sovány vigasz”.

Az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisa jelenleg 2,3 százalékon áll, azonban egy vártnál gyengébb idei évzárás már a 2 százalékos gazdasági növekedés elérését is veszélyeztetné.

„Még hosszabb távra kitekintve a tőkeállomány három éven át tartó elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni”.