A dolog úgy indult, hogy a Facebook-algoritmus elém tárta, hogy egyes ismerőseim érdeklődést mutatnak egy bizonyos esemény iránt. Az esemény a Kiszel Tünde // Naptár Dedikálás 2026 címet viselte, és szám szerint hat közelebbi-távolabbi pajtásom is bejelentkezett rá.

Töredelmesen bevallom ezen a ponton, hogy bár úgy emlékszem, mindig is tisztában voltam a Kiszel Tünde naptárak létezésével, de soha egyet sem láttam élőben, és soha nem is éreztem kísértést, hogy a kezembe fogjak egyet. Távoli dolog volt, érdeklődési körömön kívül eső portéka.

Na de hat, nagyjából velem egykorú ismerős nem tévedhet, nemde? Plusz az a több mint 2000 érdeklődő, meg a 200+ ember, aki azt jelezte vissza, hogy ott lesz a csütörtök esti eseményen. Ők valamit tudnak.

És magáról Kiszel Tündéről sem tudtam semmit, ezen a ponton viszont már érdekelt is a téma. Ez pedig csak fokozódott, amikor hevenyészett Google-kutatásom során kiderült, hogy Kiszel Tünde egy ideig dolgozott a Vasárnapi Híreknek - az újságnak, ahol először kezdtem én is újságot írni.

Végülis, tulajdonképpen kollégáknak számítunk.

Így esett, hogy végignéztem egy rakás VH-t az Arcanumon, hogy kiderítsem, milyen cikkeket írt Kiszel Tünde szeretett első lapomba. Itt kezdett igazán érdekessé válni a dolog. Kutatásom eredményeképp kiderült, hogy Kiszel Tünde a kilencvenes évek közepén egy ideig egyfajta rovatszerűséggel jelentkezett: híres embereknek (főként színészeknek, operaénekeseknek, akkori celebszerűségeknek és politikusoknak) tett fel kérdéseket, többnyire valamilyen magánéleti-szaftos témában, amikre azok válaszoltak.

Tiszta őrület belegondolni, hogy valaki 1995 környékén megkérdezte például

• Horn Gyula regnáló miniszterelnöktől(!), hogy hova, kihez nősülne be (válasz: sehova, jól érzi magát a házasságában, de örülne egy „dúsgazdag bankárhölgynek”, aki hajlandó támogatni a pártját),
• Csuka Mónika énekesnőt, hogy kivel kötne érdekből házasságot (válasz: Torgyán Józseffel vagy Bokros Lajossal, wtf?),
• Torgyán Józseftől, hogy milyen a jó anyós (válasz: meghatározó szerepe lehet a családban, ha kellő józanságot tanúsít),
• Csongrádi Kata színművésznőtől, hogy mikor miért sírt utoljára (válasz: mindig, amikor az ország gazdasági helyzetére gondolt, ezt még ma is mélységesen átérzem),

és hosszan folytathatnám a sort, de inkább mutatom archív képeken:

És még egy személyes kedvencem:

Őszintén szólva kicsit lenyűgözött a dolog, bele se gondolok, én mit kérdeztem volna mondjuk Horntól vagy Torgyántól, de abba se, hogy ha a jelenlegi miniszterelnöknek tehetnék fel kérdést, akkor az mi lenne, olyan univerzumban élünk éppen.

Mindenesetre ekkorra már annyi időt eltöltöttem Kiszel Tünde munkásságának a feltérképezésével, hogy úgy éreztem, egyszerűen muszáj megnéznem, hogy 2026-ban miért akarják az emberek az ő naptárát dedikáltatni.

Apropó, naptár. Ez szám szerint a 25. Vagyis negyedszázados. Gombócból is sok, miegyéb, el nem tudtam képzelni, hogy miért ez a nagy felhajtás. Kik mennek oda? Sokan lesznek? Miért? Hogy néz ki a naptár? Megannyi kínzó kérdés.

A Google ebben is a segítségemre sietett, természetesen, így megtudtam, hogy bár kezdetben magáncélra, barátoknak készült, 2003-tól a publikum számára is megvásárolhatóvá vált. Azt is kiderítettem, hogy míg eleinte Kiszel a lányával fotózkodott, később már csak ő szerepelt benne, és hogy többnyire tematikus kalendáriumokkal jelentkezik, volt már cirkuszos, Disney-hercegnős, sőt, különböző foglalkozások egyenruháit is felhúzta már.

De ez még mindig nem magyarázat a 25 éves évfordulóra. Empirikusan kellett megmerítkeznem az élményben, hogy kiderüljön, mire a felhajtás.

Empirikus tapasztalatok

Csütörtök, koraeste, Dugattyús.