• A várakozásoknak megfelelően eredménytelenül zárult a külügyminiszterek új orosz szankciókról döntő találkozója Orbán vétója miatt.
• A magyar vétók következményei a 90 milliárd eurós ukrán hitelre nézve lehetnek komolyabbak.
• Az európai vezetők arra számítanak, lesz majd valamilyen megegyezés, de egyre nő a frusztráció Orbán zsarolásaival szemben.

Az EU külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák a szövetség Oroszország elleni 20. szankciós csomagját. A dátum nem mellékes, hiszen kedden lesz az Ukrajna elleni orosz invázió negyedik évfordulója, és az eredeti terv az volt, aznapra már minden tagállam jóvá is hagyja. Az ülés azonban eredménytelenül zárult, miután a magyar kormány bejelentette, Magyarország blokkolni fogja a csomag elfogadását és ez mindaddig így is marad, amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába. Mindezt két nappal azután, hogy Magyarország már az Ukrajnának szánt 90 milliárd euró értékű európai uniós hitelcsomag ellen is vétót emelt, ugyancsak azzal a feltétellel, hogy amíg a szomszédos ország nem indítja újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, a kormány álláspontja nem változik.

Önmagában az, hogy az Orbán-kormány vétózik vagy vétóval fenyegetőzik, már megszokott, a mostanit azonban több tényező is példátlanná teszi. Az egyik az, hogy a 90 milliárd eurós hitelcsomagot a magyar kormány már többször is leokézta: először még tavaly decemberben, másodszor pedig februárban az EU-s nagykövetek ülésén. „Az, hogy visszalép a szavától, nem jellemző Orbánra” – mondta a Politicónak egy uniós diplomata. „Valójában ez volt az egyetlen dolog, amire Budapest esetében mindig számíthattunk. Ha ez már nincs így, akkor új terepre lépünk.”

Ahogyan azt a nemzetközi kommentárok is megjegyzik, a látszólag az energiaellátásról szóló vitának van egy fontos hazai színtere is: az áprilisi választásokhoz közeledve a kormánypárt csúcsra járatja az ukránellenes propagandát, melynek most az az állítás van a középpontjában, hogy Ukrajna „veszélyezteti” Magyarország energiaellátását.

Ha nincs Barátság, annak Szijjártó szerint a gyűlölet az oka

Az ügy még január végén indult, amikor is orosz dróntalálat érte a Barátság kőolajvezeték egyik létesítményét a Lviv megyei Brodi városában. Azóta nem érkezik olaj a Barátság két célországába, Magyarországra és Szlovákiába. Mindkét kormány az ukránokat teszi felelőssé a szállítás leállása miatt, szerintük Ukrajna szándékosan késlelteti a vezeték javítását, ami Orbánék esetében nem is meglepő, hiszen már régóta építik a narratívát, miszerint Ukrajna bele akar avatkozni a magyar választásokba, továbbá minél drágább magyarországi benzinárat akarnak. A legújabb érvet Szijjártó Péter dobta be, amikor hétfőn Brüsszelben újságíróknak azt mondta, az ukrán állam gyűlöli Magyarországot. Azt szokás szerint semmivel nem bizonyítják, miért lenne az egész télen orosz rakéta- és dróntámadások sújtotta, energiakimaradásoktól fenyegetett ukrán államnak létérdeke, hogy a magyar választásokkal foglalkozzon, vagy hogy pontosan milyen formában teszi ezt, de a Fidesz már olyan régen elengedte a valóságot, hogy ez igazából már senkit meg se lep.

A lényeg, hogy az EU mindkét, a putyini rezsimmel baráti kapcsolatot ápoló állama Ukrajnát okolja az olajszállítás leállásáért, és arról szó sincs, kormányaik miért nem tettek kísérletet se, hogy ne egy háborús területen áthaladó olajvezetéktől függjön az országuk energiaellátása. Többen megjegyzik azt is, ezt a két országot látogatta meg nemrég Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, de amikor hétfőn Kaja Kallast erről kérdezték, nem kívánt belemenni abba, hogy lehet-e összefüggés a látogatások és a magyar, illetve a szlovák kormány viselkedése között. (Arról, hogy az Orbán-kormány miért ragaszkodik az orosz olajhoz, a Centre for Study of Democracy készített nemrég jelentést, eszerint az olcsó olajon elért megtakarítás nem jut el a fogyasztókhoz, az a Molnál marad, amelynek az üzemi bevétele 30 százalékkal nőtt Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta.)

A magyar kormány a két vétó mellett leállította az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat is, továbbá még az áramszállítás leállítását is kilátásba helyezte, de ez azóta lekerült a napirendről, mely összefüggésben lehet azzal is, amiről Rácz András Oroszország-szakértő posztolt, azaz az ukrán villamosenergia-rendszer mostanra teljesen integrált az EU-val, ezért nem lehet Budapestről csak úgy hirtelen lekapcsolni.