„A kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárítására szükséges eszközöket is telepítünk. A rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén nagyobb erőkkel járőrözik majd. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig elrendeltem a drónrepülési tilalmat.”
Orbán Viktor az „ukrán olajblokád” miatt összehívott védelmi tanács üléséről jelentkezett be szerdán egy baljós hangulatú videóban. Nem sokkal később Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter bikkfanyelven elmondta, mire lehet számítani a gyakorlatban. „A mai védelmi tanácson a miniszterelnök felkért, hogy alapítsam meg azt az egyeztető törzset, amely gondoskodik arról, hogy az energetikai infrastruktúránk védelme fokozásra kerüljön. [...] Az intézkedés során a magyar honvédség állománya települni fog az ország számos pontján. Az ehhez szükséges erők rendelkezésre állnak.”
Böröndi Gábor vezérkari főnök birtokunkba került, katonákhoz írt levelében mintha kisebbíteni igyekezne a fenyegetettség mértékét.
„Ez a tevékenység a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből fakad, békeidőszakban is biztosítandó. Az Önök számára sem újdonságot, se rendkívülit nem jelent, hiszen a katonai eskü mindannyiunkat kötelez a haza védelmére, a szolgálatunk az ország bármilyen fenyegetettsége esetén azt a célt szolgálja, hogy minden magyar állampolgár biztonságban érezhesse magát. [...]
Kérem nyugtassák meg családtagjaikat, szeretteiket – akiknek a szolgálatuk mindenkori támogatását ezúton is ismételten köszönöm –, hogy nem rendkívüli feladatot kaptak, az a katonai hivatásuk része.”
A rendszerváltás utáni Magyarország történetében viszonylag ritkán fordult elő olyan helyzet, amikor a civileknek a katonák szervezett jelenlétével kellett találkozni. Természetes, hogy árvízi védekezés idején vagy extrém időjárási helyzetben, például az országot megbénító havazás idején a hadsereget is kivezénylik. (A rendszerváltás előtt a sorkatonákkal rendszeresen végeztettek mezőgazdasági munkákat.)
Szintén természetes volt, amikor 2022 februárjának végén, az orosz-ukrán háború kitörésekor az ország északkeleti részében harckocsik jelentek meg. Az ukrán határ közvetlen közelében található Vásárosnaményban akkor mi is találkoztunk a páncélozott csapatszállítókkal, ahogy a buszvégállomáson parkoltak, a katonák pedig gépfegyverrel a kezükben álltak a járművek előtt. A néhány hónappal későbbi országgyűlési választáson aztán éppen a vásárosnaményi lett az ország második legfideszesebb választókerülete; Tilki Attila a 2018-as 59,75 százalék után 68,71 százalékkal szerezte meg újabb mandátumát.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a választások előtt drónberepülésekkel fog pánikot kelteni a kormány.
Állnak és várnak.
Itt a közmédia legújabb műsora, A háború borzalmai.
Ha nem ránk szavazol, megölnek: a 2022-es és a 2024-es kampányhoz hasonlóan a Fidesz most is igyekszik mindenkit a totális háborús pszichózisba rettegtetni – mindezt akkora hazugsággal keretezve, hogy annak hét megszállt ukrán faluban sincs párja.
A friss felmérés szerint a két nagy párt mellett csak a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe.
Az ukránok sokkal nagyobb problémákkal küzdenek annál, mint hogy a vezeték helyreállításával foglalkozzanak. A magyar kormány másként is kezelhette volna a helyzetet.
A megoldás egy négybetűs szó: NATO.
A benzin eddig is drága volt, de csak azért, mert abból fizetik a rezsicsökkentést, hangzott el a Kormányinfón. Magyarország nem számol azzal, hogy Ukrajna lerohanja. És a szerdai „háborús” bejelentéseknek és döntéseknek semmi közük a választásokhoz. A 444 nem kérdezhetett.