Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy miután meghallgatta a nemzetbiztonsági szolgálatok beszámolóit, elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. „Az ukrán kormány olajblokáddal gyakorol nyomást a magyar és a szlovák kormányra. De itt nem állnak meg, további akciókra készülnek, hogy megzavarják a magyar energiarendszer működését” – írta a miniszterelnök. Bejelentette, hogy „a kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárítására szükséges eszközöket is telepítünk”. „A rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén nagyobb erőkkel járőrözik majd. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig elrendeltem a drónrepülési tilalmat” – közölte Orbán.

A kormányülés előtti napon Rogán Antal propagandaminiszter egy interjúban azt mondta, miniszterként az a feladata, hogy a szolgálatokat felkérje, mérjék fel, milyen kockázata van annak, hogy adott esetben Ukrajna szabotázst kövessen el a magyar energiarendszer ellen, „hogy legyen nekünk rosszabb”.

Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdán azt mondta, az energiatározók, -csapok és -vezetékek védelmét eddigi is ellátta a polgári védelem (rendőrség), de most katonákkal is megerősítik a védelmet, „biztos, ami biztos”, „nehogy valaki meghülyüljön Ukrajnában”.

Gulyás Gergely a Kormányinfón a HVG kérdésére azt mondta, nem látja az ügy kampányvonatkozását (mi nem kérdezhettünk). „Olyan információk voltak, amelyekre tekintettel a védelmi tanács így döntött. A világ bármely országában ha ilyen döntés születik, akkor sem azt nem fogják megmondani, hogy melyik intézményt pontosan hogyan védenek, sem pedig azokat a minősített információkat, amelyek a döntéshozók rendelkezésére állnak” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Felidézte azt a négy évvel ezelőtti esetet, amikor egy ukrán drón átment Magyarországon és lezuhant Horvátországban – azt, hogy mit tett a honvédség abban az ügyben, 2052-ig titkosították.

Gulyás elmondta, hogy nem aktiválták a Washingtoni Szerződés 4. cikkelyét, mivel az arra vonatkozik, ha közvetlen katonai fenyegetés áll fent. (Tavaly ősszel Lengyelország fölött tucatnyinál is több orosz drónt lőttek le a lengyel fegyveres erők, ez volt az első alkalom, hogy egy NATO-tagország közvetlenül támadott meg orosz harci eszközöket a légterében az ukrajnai háború 2022-es szintlépése óta. Lengyelország kérte is a NATO 4. cikkelyének alkalmazását.) Gulyás azt mondta, soha nem mondtak olyat, hogy közvetlen katonai támadás készülne Magyarország területe ellen, és nem is számolnak ilyesmivel. (Hogy a kritikus infrastruktúrák támadása miért nem számít katonai cselekménynek, arról nem beszélt.)

Ahogy az a Telex videójában látható, Pintér Sándor belügyminiszter a fórumán arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e Ukrajnából fegyveres betörésre, azt mondta: „Nagyon nehéz kérdés, de én azt gondolom, hogy nem. Egy NATO-tagország vagyunk. Ukrajna egy NATO-tagországot meggyőződésem, hogy nem fog megtámadni. De mindig vagy egy de. Ha azt mégis, valamilyen nem kívánatos személy, nem is kormány irányítása alá tartozó megkísérli, azt látni fogjuk.”

Böröndi Gábor vezérkari főnök birtokunkba került, katonákhoz írt levelében mintha kisebbíteni igyekezne a fenyegetettség mértékét.

„Ez a tevékenység a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből fakad, békeidőszakban is biztosítandó. Az Önök számára sem újdonságot, se rendkívülit nem jelent, hiszen a katonai eskü mindannyiunkat kötelez a haza védelmére, a szolgálatunk az ország bármilyen fenyegetettsége esetén azt a célt szolgálja, hogy minden magyar állampolgár biztonságban érezhesse magát. […] Kérem nyugtassák meg családtagjaikat, szeretteiket – akiknek a szolgálatuk mindenkori támogatását ezúton is ismételten köszönöm –, hogy nem rendkívüli feladatot kaptak, az a katonai hivatásuk része.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter péntek délelőtt azt írta, hogy: „Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére! A Védelmi Tanács értékelése szerint ugyanis Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. A Magyar Honvédség erői reggel megkezdték a katonai kitelepülést az első 20 kritikus energetikai végpontra. A tegnapi Egyeztető Törzs ülésén azt a döntést hoztuk, hogy a következő hét elején további 40 végpont kap megerősítést.”

Soha olyan közel a háborús veszélyhez még nem voltunk, mint most – mondta Orbán a péntek reggeli rádióinterjújában. Azt mondta, „mi, akik itt élünk, a világnak ebben a sarkában, tudjuk, hogy az ukránok bármire képesek”, „nem véletlenül kellet kirendelnem a katonákat”, hogy őrizzék a kulcsfontosságú létesítményeket. A miniszterelnök szerint az Északi Áramlatot is az ukránok robbantották fel, és ha az ukránok képesek arra, hogy egy olyan nagy országot megtámadjanak ilyen módon, mint Németország, akkor tényleg bármi elképzelhető, Orbán „állami terrorizmusnak” titulálta a történteket. Szerinte az ukránok „olyanok, akikkel csak így lehet beszélni, ezt tanultam meg az elmúlt négy évben”, mármint válaszlépésekkel.

Amikor szerdán a Patriótán Bohár Dániel megkérdezte Orbánt, hogy van-e tudása arról, hogy az ukránok bármilyen durvább akcióval készülnek-e a magyar energiabiztonság fenyegetésére, a miniszterelnök mosolyogva azt mondta: „Van. Ez az én tudásom.” Amikor pedig a közmédia péntek reggel megkérdezte, hogy vannak-e konkrét információk, amik alapján el kellett rendelni a kritikus infrastruktúra védelmének a megerősítés, Orbán Viktor nem válaszolt.

Tehát Rogán utasítására a polgári szolgálatok vizsgáltak valamit, de hogy mire jutottak, az titkos. Konkrét katonai fenyegetésről viszont az elhangzottak alapján nincs szó.

Magyar Péter január elején azt mondta, kapott konkrét információkat arról, hogy Orbánék önmerénylettel vagy drónokkal kelthetnek pánikot a választás előtt. Ezt a miniszterelnök január közepén kigúnyolta: „Berepülő drón, önmerénylet, alkotmányos puccs, kamu honlapok és védjegyek. Politikai abszurd. Az elmúlt egy hónapban ennyire futotta a Tisza Párttól.”

Arról, hogy mit lehet arról tudni, amit Orbán Viktor állít, miszerint Ukrajna finanszírozza a Tisza Pártot, Rogán Antal szerdán azt mondta, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok készítettek erről jelentéseket a nemzetbiztonsági bizottságnak, ami bármikor nyilvánosságra hozhatná (fideszes többséggel fideszes kampányügyeket sosem szokott), a kormányt pedig köti a titoktartás (persze azért Orbán beblöffölheti tét nélkül). „De itt az érdekek egyértelműek” – mondta Rogán, aki szerint érdekében áll a kormányváltás az ukránoknak (akiket Orbán az ellenségünknek nevez).

A háborús riogatás négy éve bejött a Fidesznek, a kampány utolsó heteiben jelentősen növelte a támogatottságát minden akkori felmérés szerint, és végül a vártnál is nagyobb különbséggel nyert a hatpárti ellenzéki összefogással szemben – de a helyzet most sok szempontból egészen más, mint 2022 tavaszán volt.