Újabb videóval jelentkezett Magyar Péter Tisza-elnök, folytatva az általa „halálgyárnak” nevezett gödi akkumulátorgyár „történetének” feldolgozását. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta, „újabb és újabb ott dolgozó emberek jelentkeznek és mesélik el, milyen szabálytalanságokkal működött a gyár, és hogy milyen módon veszélyeztette a dolgozók és a környéken élők egészségét”.

A politikus egy Attila néven említett férfival beszélgetett a videón, aki állítása szerint több évig dolgozott a gyárban, és azzal kereste meg a Tisza vezetését, hogy volt rálátása a belső folyamatokra, megtapasztalta, hogy milyen munkakörülmények, munkabiztonsági, munkaegészségügyi előírások, illetve hiányosságok voltak. Megdöbbentő dolgokat mondott, mondta Magyar, amiket szerinte alá is támasztott dokumentumokkal.

A Tisza-elnök dossziékat is mutatott, amik gödi munkavállalóktól jutottak el a Tiszához, és azt mondta, várja, hogy a gyár vagy Szijjártó Péter külügyminiszter beperelje őket, hogy bíróság előtt „bizonyíthassák a valóságot”.

„Attila” erősebb állításai a videóból:

• Az egyszerű munkavállalóknak is, de a vezetőségnek főként volt tudomása arról, hogy nem felelnek meg az építészeti, a munkavédelmi, a közegészségügyi, a munkaegészségügyi, a sugárvédelmi szabályoknak és előírásoknak.
• A központi légtechnikai rendszerek alulméretezettek voltak, nem a veszélyeknek megfelelően kerültek kialakításra, az egyes helyiségek kapcsolatban maradtak, közlekedtek, tehát ha valahol egy veszélyes anyag kiszabadult, semmi sem akadályozta meg, hogy egy másik helyiségbe is átkerüljön.
• A katód előállításához használt rákkeltő nehézfémek, a nikkel, a kadmium, a mangán veszélyeztették a legjelentősebben a munkavállalók egészségét, és mivel a légtechnika nem felelt meg az előírásoknak, nem zárható ki, hogy a gyár bármelyik területére eljuthatott ezek szennyezőanyaga.
• Szennyezőanyag az üzem területén kivülre is kerülhetett, viszonylag kisebb körzetben, míg a folyékony oldószerek távolabbra is eljuthattak.
• A gyár indulásakor nem voltak megfelelő egyéni védőeszközök, csak orvosi szájmaszk volt biztosítva a munkavállalók részére, ami nem véd a rákkeltő porok ellen. (A gyárban folyó szabálytalanságokról mi is írtunk, ennek kapcsán a védőfelszerelés is szóba került. Egy volt dolgozó azt mondta, az elején mindenki megkapta a védőfelszerelést, beleértve az FFP3-as maszkokat is, az viszont mindenki saját felelőssége volt, hogy ezeket használta-e.)
• Ellenőrzések zajlottak, legnagyobb számban a katasztrófavédelem részéről, de a munkavédelmi hatóság részéről is. Egy ideig ezek szabályosan, jó eredményességgel zajlottak, ám egy idő után a hatóságok jelenléte csökkenni kezdett, belső információk alapján megtiltották nekik, hogy ellenőrzéseket végezzenek. (Itt pontos időtáv nem hangzott el a beszélgetésben, de a Samsung a szabálytalanságok miatt időről időre kapott büntetéseket.)
• Ha volt is ellenőrzés, és a hatóság kötelezte a gyárat intézkedésekre, azokat figyelmen kívül hagyták.
• A belső ellenőrzések után az adott szervezeti egységek vezetői megpróbáltak intézkedni saját hatáskörükben, de sokszor a koreai vezetés ellenállásába ütköztek.
• Az üzemi terület belső takarítását külső vállalkozás végezte, munkavállalóik egészségével eleinte szerinte senki nem foglalkozott. Semmilyen védőeszköz, munkaruházat nem volt számukra biztosítva, a foglalkozás-egészségügyi ellátásuk sem volt adott.
• A munkavállalók körében a magyarok aránya volt a legkisebb, nagyobb számban koreaiak, ukránok, egyéb nemzetiségűek dolgoztak a gyárban.
• Attila információi szerint a koreai cég központi gyáregységében, Ulszanban, Dél-Koreában betartották az ott hatályos szabályokat, a problémák a magyarországi üzemre vonatkoztak.
• Voltak kisebb sérülések, balesetek, előfordult rosszullét is. Volt olyan rendkívüli esemény, amikor hatósági jelenlétet is igénybe kellett venni.
• Több robbanás is volt, részben a nem megfelelő kialakítás, részben a működtetés miatt, de műszaki probléma vagy emberi mulasztás is okozhatott ilyeneket.
• Előfordultak trükközések, hogy a tárolási mennyiségekre vonatkozó határértékeket ne lépjék át. (Erről Magyar csütörtöki videójában beszélt egy alvállalkozóként dolgozó sofőr részletesen. Utána Gulyás Gergely közölte, az ügyben a rendőrség nyomozást indított.)

Magyar Péter azzal foglalta össze a fentieket, hogy szerinte több ezer munkavállalóval egy ilyen üzem, ilyen körülmények között, ilyen szabálytalanságok, ilyen szintű egészségügyi veszélyeztetés mellett nem működhetett volna politikai jóváhagyás nélkül. Ahogy a tényfeltáró cikkből is kiderült, mondta, a kormány tudott a szabálytalanságokról, mégis hagyta működni a gyárat. (A Telex írt erről, a kormánytagok konzekvensen tagadnak.)

A politikus név szerint említette Szijjártó Péter külgazdasági minisztert, aki állítása szerint rendszeresen reggelizett az akkori dél-koreai vezetővel, emellett azt is szóba hozta, hogy „több mint 500 milliárd forint magyar adófizetői pénz ment ennek a gyárnak a támogatására”.

„Rengeteg kérdést feltett az üzem vezetőjének európai parlamenti képviselőként – mondta zárásként –, de a mai napig nem kaptam választ. Ahogy arra sem, hogy bemehetek-e az üzembe, és a helyszínen is tudok-e tájékozódni, kérdéseket feltenni. Továbbra is várom és elvárom a magyar emberek nevében, hogy a Samsung SDI vezetői válaszoljanak a kérdésekre, hogy mit tettek azóta, hogyan működhetett ez az üzem ilyen szabálytalanságok mellett, miért veszélyeztették több ezer munkavállaló és a környéken élő több tízezer magyar embernek az egészségét.”