Az ügy február végén kezdődött, amikor a Tisza Párt kifogásolta, hogy a közmédia Facebook-oldala kiegyensúlyozatlanul és elfogultan számolt be az aláírásgyűjtésekről, túlnyomó többségében a Fidesz eseményeiről posztolt, ezért a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítsa meg a jogsértést, és szabjon ki bírságot.

Aki ránéz a közmédia Facebookjára, láthatja, hogy ott valóban szemérmetlen, teljesen nyílt fideszes agitálás folyik. Ez annyira nyilvánvaló, hogy a közmédia nem is ezt vitatja, inkább azzal takarózik, hogy a Facebookja nem médiaszolgáltatás.

Az MTVA és a Duna Műsorszolgáltató azzal védekezett, hogy a Facebook-oldal „médiaszolgáltatónak nem minősülő közösségi média”, amely hírszerkesztést nem végez, csak más weboldalak és médiumok tartalmaihoz biztosít hozzáférést.

A kérdésben dönteni hivatott fórumok mind erős kormánypárti befolyás alatt állnak, az NVB el is fogadta ezt az érvelést. A Kúria azonban ellentartott, legalább egy kicsit: első körben megállapította a „kirívó aránytalanságot”, és eltiltotta a közmédiát a további jogsértéstől. Bírságot ugyanakkor nem szabott ki, arra hivatkozva, hogy a közmédia Facebook-oldalainak megítélésére még nincs kialakult joggyakorlat, és az oldal nem minősül klasszikus sajtóterméknek.

Az MTVA ezután az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely március 13-án megsemmisítette a Kúria döntését. A Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak szerintük, így a médiaszolgáltatásokra vonatkozó követelményeket, például a választási törvényben foglalt esélyegyenlőség elvét ott nem kell betartani.

A Kúria másodszor is megvizsgálta az ügyet, az Ab újra visszadobta. És most már a harmadik kör is lement ugyanígy.

A hvg.hu azt írja, ezúttal már csak szűk többséggel, 3:2 arányban döntöttek úgy az alkotmánybírók, hogy „érezhető ingerültséggel” visszautasítják a Kúria érvelését. Ez az érvelés a demokratikus közvélemény-védelemre és a választási esélyegyenlőség elvére hivatkozott. A többségi véleményben az alkotmánybírák ugyanakkor azt írják, hogy „ez a típusú látszólagos hivatkozás nem alkalmas arra, hogy a döntés jogi megalapozásaként szolgáljon, mivel mögüle hiányzik az azonosítható normatív tartalom”. Még a „közmédia” fogalom használata is kifogásolható szerintük, mert nincs jogilag meghatározva.

Az egyik különvéleményt megfogalmazó Szabó Marcel azonban úgy véli: „a választási esélyegyenlőség az Alaptörvényből fakadó, elsőrendű követelmény és ebből fakadóan kampányidőszakban a közpénzből fenntartott, a nyilvánosság formálására rendelt kommunikációs csatornák részéről fokozott alkotmányos felelősség áll fenn (függetlenül attól, hogy terminológiailag mennyire helytálló adott esetben a »közmédia« kifejezés használata).”

Az ügy előadó bírója, a három igen szavazat közül az egyik Patyi András volt.

Az ügyről és arról, hogy végső soron a Fidesz dönti el, kik dönthetnek a választási csalások ügyében, ebben a cikkben írtunk bővebben.