Az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 4059 milliárd forint volt, a GDP 4,7 százaléka 2025-ben, derül ki a KSH úgynevezett EDP-jelentéséből. Ez az a dokumentum, amit a kormánynak évente kétszer, áprilisban és októberben kell elkészítenie és elküldenie az EU részére. Ebben a jelentésben, ami lényegében egy 12 lapból álló Excel-dokumentum, az államháztartás és a költségvetés legfőbb folyamatairól kell számot adnia néhány évre visszamenőleg és az adott évre vonatkozóan.

Így ezektől a jelentésektől elviekben joggal várhatnánk azt, hogy a kormány tiszta lapot önt a pohárba, és az érdeklődők, szakemberek, újságírók számára is világossá válnak bizonyos folyamatok, vagy épp az, hogy pontosan akkor mivel is számol, tervez a kormány. A valóság azonban ennek majdhogynem az ellenkezője. Csak néhány példa: tavaly februári évértékelőjén óriási osztogatást jelentett be Orbán Viktor, sőt az EDP-jelentés megjelenése előtt változtatott Nagy Márton a kormány 2025-ös inflációs és GDP-várakozásán, ezeknek azonban semmi nyoma nem volt az EU-nak elküldött dokumentumban. És részben ugyanez igaz volt az októberi jelentésre is.

A mintázat pedig folytatódik: semmivel sem lett tisztább az amúgy sem egyszerű idei helyzet. Nagy Mártonék ugyanis tavaly, mindössze 50 nappal az év vége előtt változtatták meg a legfőbb makrogazdasági számokat a tavalyi és az idei évre vonatkozóan is. Például 2025-re és 2026-ra is egyaránt 5 százalékra emelték a hiánycélt, amiből a mostani jelentés szerint 4,7 százalék lett 2025-re, ami nominálisan majdnem 1000 milliárd forinttal kedvezőbb, mint a Nagy által 5055 milliárdra emelt hiánycél. De még az előző hiánycélnál is kedvezőbb állapotról árulkodik a jelentés, az ugyanis még 4774 milliárd forint volt. Az idei évre pedig 4218 milliárd helyett 5445 milliárd forintot mondott be a gazdasági csúcsminiszter.

Ezzel már önmagában is probléma, hogy mindez „csak bemondásra” történt, emiatt nem módosítottak az idei költségvetésen, így hivatalosan a 4218 milliárd lenne az előirányzat, nem hivatalosan pedig az 5445 milliárd. Ebből fakadóan nagyon nehéz értékelni egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium havi jelentéseit is az államháztartási folyamatokról. Nem tudni, pontosan akkor a hiánycél hány százaléka teljesült, ahogy azt sem lehet tudni, hogy a költségvetés mely bevételi, illetve kiadási sorát módosítja a hiány változtatása.

Ezt a helyzetet bonyolítja tovább a legújabb jelentés. A kormány ebben ugyanis már úgy számol, hogy 4745 milliárd forint lehet a kormányzati szektor hiánya,ami a várható GDP 5 százalékának felel meg – viszont nem is 4218 milliárd és nem is 5445 milliárd, amikről eddig szó volt. Mindenesetre a 4745 milliárdról és az 5 százalékról szóló előrejelzésből a matematika törvényszerűségei alapján arra lehet következtetni, hogy a tavaly év véginél rosszabb makrogazdasági folyamatokra, GDP-növekedésre számítanak, hiszen az alacsonyabb hiány mellett változatlan GDP-arányos hiány csak úgy jöhet össze, ha alacsonyabb az egyenletben szereplő GDP is.

Ugyanakkor egy nagyon fontos, törvényben, sőt alkotmányban rögzített szabályát, célját tekintette semmisnek a kormány. Sorban ugyanis ez már a második év, amikor engedik nőni az államadósságot.

Az Alaptörvény szerint ugyanis amíg az államadósság a GDP 50 százalékát meghaladja, addig nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, ami a GDP-arányos államadósság növekedését eredményezné. Emellett a stabilitási törvényben is feltüntették, hogy a költségvetéseket mindig csökkenő államadóssággal kell tervezni.

Az EDP-jelentés szerint a 2024-es 73,5 százalék után tavaly 74,6 százalék lett a GDP-arányos államadósság, ez a terveik szerint majd csak idén mérséklődhet 74,4 százalékra. Nominálisan egyébként a tavaly októberi állapothoz képest 1233 milliárd forinttal lett magasabb az állami tartozás összege, 64 911 milliárd forint. Ez 2024-hez viszonyítva 5044 milliárdos növekedés eredménye. Az idei évre pedig forintosítva még nagyobb növekedéssel, 5226 milliárdossal számol a kormány, ami 70 138 milliárdot jelent a most közzétett dokumentum szerint.