A magyar kormány meglehetősen ritkán kommunikál mélyrehatóan és őszintén a költségvetés állapotáról és folyamatairól, az idő előtt, rendre az előző nyár elején összerakott költségvetések nem állják ki a valóság próbáját, és most az is kiderült, hogy az elviekben novemberben összerakott sincs köszönőviszonyban a tényekkel. Ahogy az alapjául szolgáló GDP- és inflációs előrejelzéseknek sincs köze a valósághoz.

Áprilisban és októberben azonban uniós tagállami kötelezettségnek eleget téve a kormánynak költségvetési jelentést kell elkészítenie és elküldenie az Európai Unió részére. Ebben az úgynevezett EDP-jelentésben az adott év főbb államháztartási adatait kell feltüntetni (illetve bemutatni az előző négy évi, időnként revideált mutatókat).

Ahogy már megszokhattuk, Nagy Márton idei gazdasági és költségvetési előrejelzései ismét nem jöttek be, viszont a mostani jelentés szerint a magyar gazdaság még pocsékabb állapotban van, mint az a tavaszi, fél évvel ezelőtti jelentés alapján várható volt. Ami szintén átrajzolta a kormány eredeti várakozásait. Talán még durvább – és egyben a kormány költségvetési tervezési munkájának megalapozottságáról állít ki bizonyítványt –, hogy a január 1-jén életbe lépett költségvetést néhány hónap után drasztikusan módosítani kellett.

A friss jelentésre visszakanyarodva, csak hogy a legfontosabb adatot emeljük ki: a kormány szerint a nagyobb infláció és a jóval alacsonyabbra várt GDP-bővülés miatt 844 milliárd forinttal lesz kevesebb a bruttó hazai termék.

Ha a módosított jóslat be is jön, az is „csak” azt jelenti, hogy összegszerűen kisebb lesz a gazdaság növekedése idén, mint tavaly volt tavalyelőtthöz képest. A mostani adatok szerint ugyanis 2024-ben 81 447 milliárd forintot termelt a magyar gazdaság, ami 6155 milliárddal haladta meg a 2023-as értéket, a most idénre várt 87 110 milliárd forintos nominális GDP viszont csak 5663 milliárddal lesz nagyobb a tavalyinál.

Ez amellett, hogy komoly probléma, rendkívül kellemetlen is a kormányzat számára, hiszen tavaly év végén Orbán Viktor és illetékes minisztere fantasztikus 2025-ről, repülőrajtról, csodás teljesítményről ábrándozott. Ehhez képest már áprilisra világossá vált, hogy az orbáni repülőrajtból földbe állás lett. A 4 százalékot elérő növekedést és a gazdasági elrugaszkodást már évek óta várja a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, a vége azonban rendre az, hogy „majd jövőre”.

A kormány és a rideg valóság