„Ez most nem a kísérletező kedvű holdkórosok ideje; a veszélyek korában élünk, békés, biztonságos, kiszámítható életet csak szavatartó, hűséges és tapasztalt kormányok adhatnak a nemzeteknek.”

„Nem most van itt az ideje okosnak lenni, most egységesnek kell lenni.”

„Ez most nem a kísérletezés ideje. Nehéz időkben biztos kézzel kell vezetni Magyarországot. Ez a tapasztalat csak nálunk van meg!”

„Most nem a kockáztatás ideje van.”

A fenti mondatok mind Orbán Viktor, 16 éve egyhuzamban regnáló miniszterelnök szájából hangzottak el az elmúlt hónapokban. És ahogy közeledünk a választáshoz, egyre többször hivatkozik erre a miniszterelnök.

Már ott tartunk: „a tét óriási, a változtatás veszély, a Fidesz a biztos választás.”

Orbán és a Fidesz érvelése faék egyszerűségű: háború van, nincs ideje most a változásnak, a már bizonyított, biztos erőre kell szavazni.

Na de akkor mégis mikor lett volna itt az idő?

Már csak azért is fontos kérdés ez, mert Orbán szereti megmondani, mikor minek van itt az ideje. 2020 márciusában például rigorózus hangon közölte:

„Világosan megmondtam az európai kekeckedőknek, ha szabad így fogalmaznom, hogy ez most nem annak az ideje, hogy okoskodjanak itt nekem mindenfajta jogi, kétségkívül izgalmas elméleti kérdésekkel. Mert most itt válság van, járvány van, életeket kell menteni, majd megvitatjuk utána, amit meg kell vitatnunk. És ha már segíteni nem tudnak, mert azt nem tudnak, akkor legalább ne akadályozzák a magyarokat a védekezésben.”

Ekkor tehát épp az EU kekeckedett, méghozzá a rendkívüli jogrendet bevezető koronavírus-törvény miatt, amiben újfent csak a demokrácia leépítésének egy lépcsőfokát látták (kekeckedés, ugyebár).

Na de akkor nézzük meg, volt-e 2010 óta olyan időablak, amikor viszont lett volna ideje a változásnak.

2010-ben kormányt váltottunk. A Fidesz az újjáépítés időszakának nevezte az ezt követő 4 évet, ami egyébként semmilyen szempontból nem indult könnyen, és nem is volt fáklyásmenet.