A külföldi lapok szerint Orbán ma bukhat
A magyar választás nemzetközi jelentőségéről írnak a nyugati lapok. Európának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is fontos, ki lesz a következő miniszterelnök.
New York Times
A New York Times azt emeli ki a választás kapcsán, hogy annak következményei messze túlnyúlnak Közép-Európán. „Hatással lehet az Európai Unió liberális demokráciájának jövőjére, valamint arra a globális populista mozgalomra, amely a liberális demokrácia ellen küzd, és amelyet Donald Trump és Orbán Viktor is képvisel.” A cikk szerint a Trump-adminisztráció és a Kreml is figyelemmel követik a magyar választást, és mindkét helyen Orbán győzelmében reménykednek, aki most nehéz helyzetbe került. Az európai vezetők viszont abban reménykednek, Orbán háttérbe szorul. Orbánt az egész „woke-ellenes” világban irányadó vezetőként tisztelik, a liberálisok viszont utálják, mert akadályozza az EU-t a nacionalizmus és az orosz befolyás elleni küzdelemben. Emlékeztetnek, hogy Orbán többször is megakadályozta az európai segítségnyújtást Ukrajnának, és az Oroszország elleni szankciókat is enyhíteni igyekezett.
A választási kampányt elsősorban belföldi ügyek határozták meg: a gyengélkedő gazdaság, az elhanyagolt egészségügyi rendszer, valamint az Orbán-közeli szereplőkhöz kötődő korrupció. Orbán viszont a külpolitikát és az Ukrajna-ellenességet igyekezett a figyelem középpontjába emelni.
Kiemelik, hogy a legtöbb független közvélemény-kutatás szerint a Fidesz jelentős hátrányban van a konzervatív Tiszához képest. A fő kérdés, hogy az Orbánból való kiábrándultság elég erős-e ahhoz, hogy Magyar Péter és a Tisza nagy többséget szerezzen a parlamentben. Egy szűk győzelem ingatag kormányhoz vezetne, írják.
A lap külön cikket szentelt annak, hogy mennyire bonyolult a választási rendszer, és előfordulhat, hogy több szavazatot kap a Tisza, mégis a Fidesz alakíthat kormányt.
Guardian
A Guardian is a választás nemzetközi dimenzióját emeli ki. Míg Orbán azt hangoztatta, hogy az országra leselkedő legnagyobb fenyegetés az ukrajnai háború, és egyedül ő képes megőrizni a békét, addig Magyar a belföldi kérdésekre összpontosított: ígéretet tett a korrupció visszaszorítására, az EU-val megromlott viszony helyreállítására és az összeomló közszolgáltatások javítására.
Írnak arról, hogy a kampányban hangfelvételek kerültek nyilvánosságra, melyek szerint Szijjártó Péter bizalmas EU-s információkat oszthatott meg az orosz kormánnyal, és erősen felmerült, Moszkva beavatkozhat a választásba.
Felidézik, hogy Magyar körbejárta az országot, egy nap akár hat kampánygyűlést is tartott, a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a Tisza vezet. „Elemzők azonban óvatosságra intenek, mert a bizonytalan szavazók, a külföldön élő magyarok és a feltételezett szavazatvásárlás még befolyásolhatják az eredményt.
La Repubblica
Az olasz La Repubblica hosszú cikkben veszi végig Orbán hatalomgyakorlását. Azt írják, a miniszterelnök egyik szenvedélye a foci, és ennek mintájára politizál: az országot egymással szemben álló táborokra osztja, és polarizálja, valamint a „kommunisták rémével” riogat. Pártjának szervezési módját, valamint a jobboldalra való nyitást Silvio Berlusconitól vette át.
Már 2010 előtt meghirdette a „centrális erőtér” politikáját, amivel legalább húsz évre be akarta biztosítani hatalmát. 2010 után pedig átvette az uralmat olyan, korábban független intézmények felett, mint például az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség, és átalakította a bíróságokat is.
A közszféra intézményein túl Orbán a magángazdaságot is barátai és szövetségesei kezébe adta, írják. Mészáros Lőrincet hozzák példaként, aki egyszerű gázszerelőből pár év alatt az ország leggazdagabb embere lett.
Az elmúlt tizenhat évben Orbán szoros kapcsolatot épített ki Putyinnal és Kínával, és ő számít Donald Trump egyik legrégebbi szövetségesének.
„A néppárti »csodagyerekből«, időközben az európai demokráciák »rosszfiújává« vált Orbán, miközben, így korlátok nélküli uralkodóvá vált – egészen máig”, fogalmaz az olasz lap.
Economist
Az Economist a kárpátaljai Ungvárról közölt riportot. Azt írják, hogy noha Kárpátalját nem érik orosz dróntámadások, a háború nagyon is jelen van a városban, több százan haltak meg harcokban, akik előtt emlékművel tisztelegnek. Kárpátalján a háború előtt 120 ezer magyar élhetet, mostanra nagyjából csak a felük maradt. Ők viszont egyre inkább belesodródnak Ukrajna és Magyarország diplomáciai konfliktusába. Felidézték többek között Szijjártó moszkvai útjait, és azt írják, Orbán kampánystratégiájának része volt, hogy élezze a konfliktust Ukrajnával. A Fidesz kampány központi témája is az volt, hogy Ukrajna be akarja vonni Magyarországot a háborúba.
A riport szerint a kárpátaljai magyarok nem akarnak részt venni a két kormány közötti vitában. „Az emberek itt évszázadok óta jó viszonyban élnek a szomszédaikkal” – mondja egy helyi magyar. De a politikusok nem könnyítik meg a helyzetet: „Olyan ez, mintha két tűz között élnénk”.
Le Monde
A francia Le Monde hatalmának elvesztése fenyegeti Orbánt, aki oroszbarát és ukránellenes kampányt visz, de kormányzásától mostanra megcsömörlöttek a szavazók.
Az elégedetlenség fő forrása a gazdasági helyzet, azon belül is az infláció, ami 40 százalék 2022-höz képest. Nem érkeznek az uniós pénzek, a korrupció elriasztja a külföldi befektetőket és árt a hazai vállalkozó kedvnek is. Elfordultak tőle kisvállalkozók és a középrétegek is, akik korábban a Fidesz fontos bázisát jelentették. A magyarok nem hiszik el, hogy Ukrajna jelentené a legnagyobb veszélyt, írják.
A lap szerint vasárnapi a magyarok arról döntenek: Oroszországot vagy Európát választják.
Handelsblatt
A Handelsblatt szerint itt a rezsimváltás ideje Magyarországon. Az eredmény sorsdöntőnek lehet, de ha Orbán veszít is, az Európai Uniónak meg kell akadályoznia, hogy a jövőben egy ország blokkolni tudja a közös döntéshozatalt.
Azt írják, vasárnap valójában egy Orbánról szóló népszavazás lesz, akinek a külső ellenségkeresésre építő kampánya egyre kevesebbeket győz meg.
A közhangulat bizakodó a lap szerint, a legtöbben arra számítanak, hogy vége lesz a korrupciónak és a rossz gazdaságpolitikának, valamint helyreáll a jogállam. Az ország rossz híre elriasztja a külföldi befektetőket – kivéve a német autógyárakat. Orbánnak egyre jobban tetszik, hogy akadályozni tudja az uniós döntéshozatalt, ám a „Brüsszel elleni keresztes hadjáratban már rég nem látni magyar érdeket”. Úgy tűnik, Orbán egyetlen célja az EU megbénítása, ami Trump és Putyin érdeke.
Foreign Policy
A Foreign Policy Adam Tooze világhírű történésszel készített interjút a választás elé. A Columbia Egyetem Európa Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a gazdasági helyzet lehet a döntő a választáson. Tooze kiemeli, hogy Orbán a populizmus szimbóluma lett, de szövetségesei figyelmét elkerülte, hogy közeli barátai állami megbízásokon gazdagodtak meg. Szerinte az átlagember számára az egyik legfontosabb mutató, hogy 10 százalékról 2-re csökkent a munkanélküliség. Ugyanakkor az elmúlt években válságok sorozata sújtotta a magyar gazdaságot: válságba került az autógyártás, ami a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata; a Covid; utána a kirúgóan magas infláció, amit a növekvő bérek sem tudtak kompenzálni. Az Európai Unióval éleződő konfliktus az uniós források elvesztéséhez vezetett. A közszolgáltatások monopolizálása, és a nagy állami építőipari beruházások a korrupció melegágyaivá váltak.
