Még egy utolsó lelkesítő mondatot kérhetek-e, miniszter úr? - kérleli a Patrióta műsorvezetője a közepesen lelkes Rogán Antalt. Aki arról beszél, hogy néha csak egy szavazaton múlik a döntés, ezért mindenkinek el kell menni szavazni, de ha mindenki elmegy, akkor „jó döntés születik”.
A legaktívabb és a legpasszívabb település is Borsodban van
Hét olyan település van az országban, ahol délután háromra elérte a részvétel a 90 százalékot. Egy helyen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolnán már mind a húsz választásra jogosult lakos leadta a szavazatát, de a szintén borsodi Becskeházán is már csak 1 emberre várnak a szavazókörben, 21-en leszavaztak. A top10-ben öt borsodi kistelepülés van.
A másik végletet szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községek jelentik, a tíz legalacsonyabb részvételű településben hét az északkelet-magyarországi megyében van, az utolsó hat mindegyike borsodi. Az utolsó helyen álló Lácacsékén 73-an szavaztak eddig, 123-an még nem.
A kormánymédia már nem dicsekszik a Good Judgment előrejelzésével
Év elején még azzal dicsekedett a kormánymédia, hogy az Economisttal együttműködő elemzőcég előrejelzése szerint csak a Fidesz-győzelem mértéke kérdéses. Mostanra fordult a kocka. A Good Judgment szombati előrejelzése szerint a Fidesz 67 százalékos valószínűséggel nem szerez többséget a mai választáson.
Főleg Kelet-Magyarországon látványos, hogy a nagyvárosi szavazók aktívak
Ha megnézzük a 15 órás választási részvételi térképet, szembetűnő egyrészt az, hogy a Pest megye és a főváros alkotta központi régióban milyen magas a részvétel, bár most már a Dunántúl északi részének választókerületei is zárkóznak fel a részvételben. Másrészt az nagyon látványos, főleg a keleti megyékben, hogy a nagyobb városokban aktívak a szavazók: Szabolcsban csak a nyíregyházi 1-es körzet, Hevesben az egri, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szolnoki, Hajdú-Bihar megyében a debreceni 1-es és 2-es, Békésben a békéscsabai választási részvétel kiugró megyei szinten.
A legkisebb Nógrád megyében volt a növekedés, de ott is 11,86 százalékponttal magasabb a négy évvel ezelőttinél. A legnagyobb növekedést Pest megyében látni, ott 14,52 százalékponttal magasabb a részvételi arány, mint négy éve volt. A 69,23 százalékos fővárosi részvételi arány 12,79 százalékponttal nagyobb a 2022-esnél.
Az előbb leesett állal hallgattam, hogy a közmédia választási műsorában simán beolvassák, hogy „Ukrajna mesterlövészekkel és drónkezelőkkel próbál véres zavargásokat kirobbantani és káoszt okozni Magyarországon a választások után”. Ez persze csak arról árulkodik, hogy nem fogyasztok elég propagandát, hiszen ugyanezt – egy ukrán blogger semmivel nem alátámasztott videójára hivatkozva - már egy hónapja is leadta az M1 Híradó, és már akkor végigfutott a fideszes médián, hogy „Fegyveres zavargásokat akar kirobbantani Volodimir Zelenszkij Magyarországon”. Egy szakértő meg egyenesen arról értekezett, hogy kiskorúakat ne engedjünk ki az utcára, mert az ukránok nem nézik, ki mennyi idős.
Panyi Szabolcs összeszedte, hogy a Kreml és az orbáni propaganda már hetek óta „lebegtet egy erőszakos akciót, amit állítólag a Tisza és az ukránok hajtanának végre”. A választás napján már a kormány is nyíltan beleállt, hogy a tiszások „polgárháborút akarnak kirobbantani ma este vagy holnap Magyarországon”. Magyar Péter úgy reagált: „Szokásos fideszes rémhír és hazugság, hogy bárki erőszakos megmozdulásokra vagy épületfoglalásokra készülne a szavazás lezárulta után. Minden bizonnyal az itt tartózkodó orosz tanácsadók fejéből pattant ki ez a zavarkeltés.”
Újabb rekord: 66,01 százalékos a részvétel három órakor
Délután három óráig 4 968 713 választópolgár adta le a szavazatát, ez a választásra jogosultak 66,01 százalékát jelenti. A választási részvétel továbbra is rekordmagas, 909 967-tel többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.
Mostanra már magasabb a részvételi arány, mint a 2010-es és 2014-es választásokon volt (64,2 és 61,73 százalék), holott még négy óra van hátra a szavazás lezárultáig. A négy évvel ezelőttinél is sokkal magasabb a részvétel, akkor még 17 órakor is csak 62,92 százaléknyian voltak szavazni.
A fővárosban 69,23 százalék, Pest megyében 69,67 százalékos volt a részvétel, ez utóbbi volt megyei szinten a legmagasabb arány. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenti 60,08 százalékkal.
„Münchenben nem a konzulátuson, hanem egy szállodában lehetett leadni a szavazatokat. Mi fél 12 körül érkeztünk, egész sokan voltak. A sor a szállodán kívül állt, de gyorsan végeztünk, max. 10-15 percet várakoztunk. Amikor mi ott voltunk, minden zavartalanul és profin ment” - írta olvasónk, Bianka. Ők 35-40 percet autóztak ide, de a sorban hallották, hogy mások két órát. A szálloda melletti parkolóban sajnos csak két fizető automata volt, így ott is kellett legalább fél órát várni.
A dunakeszi körzetben a leglelkesebbek, az ózdiban a legpasszívabbak a szavazók
Ha a területi adatokat nézzük, az látszik, hogy Budapesten és Pest megyében mozgatja meg a választás leginkább a szavazókat, Északkelet-Magyarországon a legkevésbé. A közép- és nagyobb városokban jóval nagyobbat nőtt a választói aktivitás, mint a községekben. Területi adatok térképpel és grafikonokkal ebben a cikkünkben.
Dopeman szerint a rendszerbontó lázadók majd rájönnek, hogy Apukának volt igaza
Aki nem tudná: abban a szubkultúrában, amelyben Dopeman is mozog, Orbán Viktort „Apuka” néven emlegetik. Ezt a hasonlatot maxolta ki Dopeman a mai videójában, melyben Eckü herebotrányáról mondta el a véleményét, és lázadó tinédzserekhez hasonlította a rendszerbontókat, akik persze elfogadják a zsebpénzt. A többség aztán belátja, hogy Apukának volt igaza. Szerinte az a különbség közte, és az időközben bocsánatot kérő Eckü között, hogy az ő pálfordulását megelőzte egy valódi elnézéskérés:
Buddhista ébredés volt, nem pedig hirtelen beszarás. Még lázadónak is szarok, és beálltak szolgának a Tisza alá
– mondta Orbán Viktor kedvenc rappere, aki aztán azt javasolta mindenkinek, szavazzon a Fideszre.
Balogh Levente nem tartja üzletembernek Mészáros Lőrincet
Egyáltalán nem tartom üzletembernek Mészáros Lőrincet – mondta a Telexnek Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz alapító-tulajonosa, aki pénteken arról posztolt: köszöni, de nem kér újra az orosz befolyás alatt élésből. Balogh szerint az üzletemberek azért nem szólaltak fel, mert
„félt mindenki.”
Arról is beszélt, hogy a posztja óta kapott hideget-meleget, de ő nem fideszes, nem NER-es vállalkozó, nem is volt soha. Szerinte beteg a magyar társadalom, és nem a kormánytól függ egy vállalkozónak a sikere. Azt mondta, a magyar gazdaság működése torzult, mert „a valós üzleti szférát nem kérdezik meg, nem kérnek tanácsot”, és ez volt az a pont, amikor úgy érezte, a Fidesz már nem az, amit korábban támogatott. Úgy látja, a kormányzat olyan vállalkozói réteget épít ki, „akik nem értenek ahhoz, amit csinálnak”. Az árrésstop kapcsán úgy fogalmazott, „ha az árrést stoppoljuk, akkor nem tudjuk befizetni az áramszámlát”, miközben a vagyonadót alapvetően igazságosnak tartja, és zavarja, hogy a Fidesz „valótlanságokat állít”.
Fotó:
Balogh Levente/Facebook
Azt mondta, nem tudja, mi történt Orbán Viktorral, pedig a 2010-es években ő volt az egyik példaképe. Szerinte ha egy hónappal ezelőtt is az Európai Unió felé fordult volna a kormány, akkor nem teszi ki a szavazásra buzdító posztjára. Hozzátette, retteg attól, hogy Magyarországot kirakják az EU-ból. Balogh személyes kritikákat is megfogalmazott: Nagy Mártonról azt mondta, „összevissza beszél”, és örül, hogy nem találkozott vele. Magyar Pétert ezzel szemben „egy nagyon bátor embernek” nevezte.
Baloghéhoz hasonló tartalmú videót tett közzé a választások előtt Wáberer György is, aki 2023 februárjáig az Orbán-kormány alatt volt a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Ő azt írta: „Arról döntesz, hogy Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz.”
