Orbán Balázs semmit sem tanult, semmit sem felejtett, Musk megfejtette a választást, Csézy agyonverte Tállait

Egy rövid szünet után mindkét helyen folytatódhatott a szavazás.

Miskolcon a Gárdonyi Géza Művelődési Házban – itt található a 22-es, 24-es és 25-ös szavazókör – állt le a szavazás, miután egy automata hang robbantással fenyegetőzött a telefonban. A boon.hu szerint a szavazást azonnal felfüggesztették és értesítették a rendőrséget. A művelődési házat átvizsgálták kereső kutyák segítségével, de nem találtak semmilyen robbanóanyagot, így egy húsz perces szünet után rendben folytatódhatott a szavazás.

Pécsen a Lánc utcai rendelőintézetben kellett szünetet elrendelni a bombariadó miatt. A Szabad Pécs szerint a fenyegetés délután háromnegyed három körül érkezett, telefonon és egy gépi vagy gépinek tűnő hang jelentette be azt, hogy a rendelőben bombát helyeztek el. A helyszínre a jelzés után azonnal kivonultak egy rendőrök. Az érintett két szavazóhelyiséget és szavazókört átvizsgálták, így hamar kiderült, hogy a veszély nem valós, így a szavazás folytatódhatott.

Az Európa Tanács melletti Állandó Képviseleten lehetett voksolni, 458-an jelezték, hogy itt szavaznának. Volt sorban állás, de 15 perc alatt el lehetett jutni az urnáig - írta Míra.

A Fidesz kampányzáróján a Vadhajtásoknak, a Narancskommandónak, a fekete ruhásoknak és Kubatov Gábor mindenesének hála sokkal súlyosabb suttyóság pusztított a Mátyás templom mellett, mint azt eddig gondoltuk.

A cikk folytatódik

A HVG olvasója a milánói konzulátus előtt látta a sorban a Nobel-díjas írót, aki nem keltett nagy feltűnést, senki nem szelfizett vele.

Az olvasó így foglalta össze a milánói helyzetet 16 órakor:

„Előttem a sorban kb. 110 ember állt. Nagyon szervezett és profi. 1 óra 50 percet vártunk. Most kijöttünk és a sor körülbelül ugyanakkora.”

Ha ugyanolyan skála szerint rajzoljuk meg a 2022-es és a 2026-os részvételi térképet, akkor ezt az igencsak árulkodó képpárt kapjuk:

Még egy utolsó lelkesítő mondatot kérhetek-e, miniszter úr? - kérleli a Patrióta műsorvezetője a közepesen lelkes Rogán Antalt. Aki arról beszél, hogy néha csak egy szavazaton múlik a döntés, ezért mindenkinek el kell menni szavazni, de ha mindenki elmegy, akkor „jó döntés születik”.

Hét olyan település van az országban, ahol délután háromra elérte a részvétel a 90 százalékot. Egy helyen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolnán már mind a húsz választásra jogosult lakos leadta a szavazatát, de a szintén borsodi Becskeházán is már csak 1 emberre várnak a szavazókörben, 21-en leszavaztak. A top10-ben öt borsodi kistelepülés van.

A másik végletet szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községek jelentik, a tíz legalacsonyabb részvételű településben hét az északkelet-magyarországi megyében van, az utolsó hat mindegyike borsodi. Az utolsó helyen álló Lácacsékén 73-an szavaztak eddig, 123-an még nem.

Olvasónk küldött felvételeket Hágából. Bár felgyorsította a videót, így is hosszan lehet nézni a szavazásra váró hollandiai magyarokat.

Év elején még azzal dicsekedett a kormánymédia, hogy az Economisttal együttműködő elemzőcég előrejelzése szerint csak a Fidesz-győzelem mértéke kérdéses. Mostanra fordult a kocka. A Good Judgment szombati előrejelzése szerint a Fidesz 67 százalékos valószínűséggel nem szerez többséget a mai választáson.

A kormánymédia ezzel már nem dicsekszik.

Cikkünk a Lakmuszon.

Ha megnézzük a 15 órás választási részvételi térképet, szembetűnő egyrészt az, hogy a Pest megye és a főváros alkotta központi régióban milyen magas a részvétel, bár most már a Dunántúl északi részének választókerületei is zárkóznak fel a részvételben. Másrészt az nagyon látványos, főleg a keleti megyékben, hogy a nagyobb városokban aktívak a szavazók: Szabolcsban csak a nyíregyházi 1-es körzet, Hevesben az egri, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szolnoki, Hajdú-Bihar megyében a debreceni 1-es és 2-es, Békésben a békéscsabai választási részvétel kiugró megyei szinten.

Ha megyei bontásban hasonlítjuk össze az idei részvételi adatokat a 2022-essel, ezt látjuk:

A legkisebb Nógrád megyében volt a növekedés, de ott is 11,86 százalékponttal magasabb a négy évvel ezelőttinél. A legnagyobb növekedést Pest megyében látni, ott 14,52 százalékponttal magasabb a részvételi arány, mint négy éve volt. A 69,23 százalékos fővárosi részvételi arány 12,79 százalékponttal nagyobb a 2022-esnél.

Az előbb leesett állal hallgattam, hogy a közmédia választási műsorában simán beolvassák, hogy „Ukrajna mesterlövészekkel és drónkezelőkkel próbál véres zavargásokat kirobbantani és káoszt okozni Magyarországon a választások után”. Ez persze csak arról árulkodik, hogy nem fogyasztok elég propagandát, hiszen ugyanezt – egy ukrán blogger semmivel nem alátámasztott videójára hivatkozva - már egy hónapja is leadta az M1 Híradó, és már akkor végigfutott a fideszes médián, hogy „Fegyveres zavargásokat akar kirobbantani Volodimir Zelenszkij Magyarországon”. Egy szakértő meg egyenesen arról értekezett, hogy kiskorúakat ne engedjünk ki az utcára, mert az ukránok nem nézik, ki mennyi idős.

Panyi Szabolcs összeszedte, hogy a Kreml és az orbáni propaganda már hetek óta „lebegtet egy erőszakos akciót, amit állítólag a Tisza és az ukránok hajtanának végre”. A választás napján már a kormány is nyíltan beleállt, hogy a tiszások „polgárháborút akarnak kirobbantani ma este vagy holnap Magyarországon”. Magyar Péter úgy reagált: „Szokásos fideszes rémhír és hazugság, hogy bárki erőszakos megmozdulásokra vagy épületfoglalásokra készülne a szavazás lezárulta után. Minden bizonnyal az itt tartózkodó orosz tanácsadók fejéből pattant ki ez a zavarkeltés.”

Délután három óráig 4 968 713 választópolgár adta le a szavazatát, ez a választásra jogosultak 66,01 százalékát jelenti. A választási részvétel továbbra is rekordmagas, 909 967-tel többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.

Mostanra már magasabb a részvételi arány, mint a 2010-es és 2014-es választásokon volt (64,2 és 61,73 százalék), holott még négy óra van hátra a szavazás lezárultáig. A négy évvel ezelőttinél is sokkal magasabb a részvétel, akkor még 17 órakor is csak 62,92 százaléknyian voltak szavazni.

A fővárosban 69,23 százalék, Pest megyében 69,67 százalékos volt a részvétel, ez utóbbi volt megyei szinten a legmagasabb arány. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenti 60,08 százalékkal.

„Münchenben nem a konzulátuson, hanem egy szállodában lehetett leadni a szavazatokat. Mi fél 12 körül érkeztünk, egész sokan voltak. A sor a szállodán kívül állt, de gyorsan végeztünk, max. 10-15 percet várakoztunk. Amikor mi ott voltunk, minden zavartalanul és profin ment” - írta olvasónk, Bianka. Ők 35-40 percet autóztak ide, de a sorban hallották, hogy mások két órát. A szálloda melletti parkolóban sajnos csak két fizető automata volt, így ott is kellett legalább fél órát várni.

Ha a területi adatokat nézzük, az látszik, hogy Budapesten és Pest megyében mozgatja meg a választás leginkább a szavazókat, Északkelet-Magyarországon a legkevésbé. A közép- és nagyobb városokban jóval nagyobbat nőtt a választói aktivitás, mint a községekben. Területi adatok térképpel és grafikonokkal ebben a cikkünkben.

A cikk folytatódik