Sulyok Tamást nehéz eltávolítani

POLITIKA
Sulyok Tamás köztársasági elnök leadja szavazatát az országgyűlési választáson Budapesten, a Németvölgyi Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2026. április 12-én
Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Vasárnap esti győzelmi beszédében Magyar Péter több közjogi méltóságot is lemondásra szólított fel, és külön kitért a köztársasági elnökre. Sulyok Tamástól Magyar azt kérte, hogy haladéktalanul kérje fel őt, a választás győztesét a kormányalakításra, majd mondjon le.

Lehet, hogy Sulyok az utóbbi szívességet is megteszi Magyarnak. De ha a köztársasági elnök nem távozik önként, az új országgyűlés még úgy is nehezen tudná elmozdítani, hogy abban kétharmados többséget szerzett a Tisza.

A köztársasági elnök elmozdításának folyamatát az egyaránt 2011-ben elfogadott Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény szabályozza.

Az előbbi kimondja, hogy az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztását, amennyiben az szándékosan törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el. Ezek után az országgyűlés titkos szavazáson dönt az indítványról. A megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Ha az országgyűlés kétharmada az indítvány mellett szavaz, a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. A megfosztási eljárás lefolytatása azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, amely az alkotmánybírósági törvény rendelkezései alapján jár el.

Eszerint az AB először is megvizsgálja a megfosztási eljárás indítványozásának és megindításának jogszerűségét. Ha befogadja az indítványt, kötelesek az eljárást soron kívül lefolytatni, és az AB egy „sima” bírósághoz hasonlóan vizsgálja az ügyet, és még a köztársasági elnököt meghallgathatja.

A végső döntést az alkotmánybírák jelenlévő tagjainak kétharmados egyetértésével hozzák meg. Dönthetnek úgy, hogy megfosztják az elnököt a tisztségétől, de úgy is, hogy az nem követett el olyan törvénysértést vagy bűncselekményt, amiért büntetni kellene. Ebben az esetben a köztársasági elnök maradhat a székében, akárhogy is döntött az országgyűlési képviselők kétharmada.

Természetesen egy új alkotmánnyal és alkotmánybírósági törvénnyel ez a folyamat is megváltoztatható.

Kapcsolódó cikkek