A tudományos szférában – az egészségüggyel és a közoktatással szemben – a Fidesz-kormányok valódi rendszerátalakítással próbálkoztak, még jelentősebb pluszpénzt is ígértek. Mindezt felülről levezényelve, a kutatóhálózatot erőszakosan elorozva, az Akadémiát többszörösen megalázva és zsarolva, az éhbéren tartott, általános iskolai tanároknál kevesebbet kereső kutatók elleni politikai kampányokat folytatva hajtották végre, úgy, hogy még a korábban konzervatív többségű akadémikusokat is sikerült maguk ellen fordítaniuk.

A Fidesz tudománypolitikai konstrukciója a NER április 12-i választási veresége után szinte azonnal elkezdett inogni, két hét után pedig már egyértelmű, hogy a magyar tudományban teljes rendszerváltás jön.

Egymásra tromfoló megszólalók alakítanák át teljesen a most éppen HUN-REN-nek nevezett kutatóhálózatot, reális opció, hogy az egészet visszateszik valamilyen formában a Magyar Tudományos Akadémia alá. Az azonban nagyon nem mindegy, hogyan, sokan azt sem szeretnék, ha egy az egyben a régi rendszer jönne vissza. Közben az MTA is éppen most fog új elnököt választani, a jelöltek pedig, akik a pályázatuk benyújtásakor még sokkal óvatosabbak voltak, már azon versengenek, hogy ki tud határozottabban beleállni a rendszerváltó programba. Az esélyek latolgatásában az is komoly tényező, hogy kit mennyire tartanak Tisza-közelinek a jelöltek közül.

Háború a tudomány ellen

„Az előző kormányzat valójában háborút viselt az MTA-val szemben”

– mondta a 444-nek Kertész János akadémikus arról, hogyan jutottunk ide. A Széchenyi-díjas fizikus szerint ennek alapvetően nem tudománypolitikai oka volt, hanem az Orbán-rendszer mindenféle autonómiával szemben érzett averziója volt a meghatározó.

„Az MTA autonómiáját nem tudta elviselni az előző rendszer. Ugyanez vezette az egyetemek kiszervezését is, amik aztán emiatt ki is záródtak az EU-s diákcseréből és a nemzetközi kutatási pályázatokból. Az intézmények leválasztása mindenféle elképzelés és terv nélkül ment végbe, az, hogy mi lesz utána, nem volt végiggondolva. Folyamatos kapkodás, elképesztő, megalázó érdektelenség jellemezte a kutatókkal szembeni viszonyt”

– mondta nekünk Kertész arról, hogy honnan indulunk.

Az Akadémiáról 2019-ben leválasztott kutatóhálózatban dolgozóknak ezt testesítette meg a HUN-REN vezetése, akikkel szemben a választás után már a kutatóintézeti főigazgatók is más hangot ütve lépnek fel.

A rendszerváltó hangulatra jellemző, hogy a HUN-REN eddigi urai, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató ellen nyílt lázadás van folyamatban.

A kutatóintézeti vezetők már a tudományos közéletből való távozásukat követelik, AI-gyanús bullshitekről és ordas hazugságokról írnak a fideszes DPK-gyűlésekről is ismert Jakabék védekezése kapcsán.

Sokan emlegetik fel az ő kilencmilliós havi fizetésüket, amivel szemben a kutatók sokszor három-négyszázezer forintos nettója áll, és a központosított, vízfejű kutatóhálózat teljes átszervezése mellett áll ki a mezei kutatóktól a legnagyobb kutatási projektek vezetőin át a főigazgatókig szinte minden szereplő.