A parlament alakuló ülésén mondott köszöntőjében a köztársasági elnök többek között a jog tiszteletének fontosságáról beszélt, valamint arról:

„minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető, és minden politikai cselekvés addig nevezhető demokratikusnak, amíg a jogállami alkotmányos rend keretén belül mozog”.

Majd azzal folytatta, hogy

„a jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmények között őriznünk kell. A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és jogba vetett bizalmára”.

A képviselőket arra is figyelmeztette, hogy a nemzet egészét hivatottak képviselni. „Azokat is, akik egyetértenek önökkel, és azokat is, akik nem, azokat is, akik erősek és azokat is, akik védelemre szorulnak. Felelősek lettek az ország minden polgáráért, világnézettől, lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül” – jutott eszébe több mint két év elnökösködés után.

Sulyok Tamást 2024 februárjában választották meg a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin utódjának. Ebben a bő két évben számos esetben nem viselkedett államfőhöz méltóan, néha hallgatással, néha megszólalással szolgálta ki Orbán Viktor rendszerét, például egyszer sem jelezte a jogállami aggodalmait.

Csak rövid felsorolás: nem szólalt meg Orbán tavaly márciusi poloskázós beszéde után, nem emelt szót a bírói függetlenséget súlyosan korlátozó szolidaritási hozzájárulásos kormányrendelet ellen, semmitmondó jogászkodó választ adott a gyermekvédelmi botrányos kérdésre, noha elnökként elvileg pártok fölött áll, a rendezvényei moderátora egy fideszes önkormányzati képviselő, egy, a Munkácsot ért orosz rakétatámadásról szóló posztjából utólagosan kihúzták az orosz szót, nem szólalt fel akkor, amikor kiderült, hogy a titkosszolgálatokat állították rá a Tisza pártra – nem csoda, hogy eljött az a pont, amikor a markáns minősítésektől tartózkodó Török Gábor politikai analfabétának nevezte őt. Ez utóbbi akkor történt, amikor a Mocskos Fidesz summer idején posztban szólt rá a fiatalokra, hogy ezt azért nem kellene!

És az sem csoda, hogy a választás után Magyar Péternek az egyik első dolga volt, már vasárnap éjszaka, a győzelmi beszédében felszólítani, hogy távozzon a hivatalából; ő erre a papírformának megfelelően reagált. Illetve az sem, hogy a Fidesz petíciót indított Sulyok hivatalban tartásáért (az április 21-én indult aláírásgyűjtésben máig nem jött össze a 100 000 támogatás).

Ezek után a mostani alakuló ülésen élete legpolitikusabb, legmarkánsabb beszédét mondta el Sulyok. A szavait nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy nem tesz eleget Magyar felszólításának, és nem távozik önként a hivatalából. A korábban már említett, a jogállamiságért aggódó kijelentések mellett olyanokat is mondott, hogy

• a példátlan mértékű felhatalmazással a Tisza Párt történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért,
• a kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes közegébe, a közjogi keretbe,
• példaként említette Bibó Istvánt azért, mert „ő a demokratikus államrend elsőbbségét és a törvények megkerülhetetlen uralmát vallotta”,
• az Országházat a nemzeti szabadság és a jog fellegvárának nevezte,
• azt mondta, hogy „a jognak többletértéke kell, hogy legyen, a jognak a jóra, a rendre, az igazságosságra, az emberre kell irányulnia”.

Az államfő azt is mondta: „van mit javítani az emberi kapcsolatokon, hiszen ahogyan egymással szemben viselkedünk, ahogyan egymással beszélünk, ahogyan egymásra nézünk, valójában úgy tekintünk a hazánkra is”. Végül figyelemre méltó az is, hogy az MTI tudósítójának értelmezése szerint ennyivel sikerült gratulációját kifejeznie: „a Tisztelet és Szabadság Párt példátlan mértékű részvétel mellett példátlan mértékű győzelmet avatva lehetőséget kapott a magyar emberektől az ország irányítására”.

Sulyok beszédét a parlamentben lévő tudósítóink szerint Magyar Péter meg sem tapsolta.